Református főgimnázium, Nagykőrös, 1903
10 Valami Baskó György olyan nőt vett el, ki első férjétől törvényesen elvált. Az esztergomi káptalan ezért Baskót elzáratta és minden jószágát elkobozta. Selmeczen egy kikosarazott kamarai írnok úgy állott boszut a rajta esett szégyenért, bogy a leánynak evangélikus szüleit és papjukat bevádolta az esztergomi káptalan előtt, a mely a vádlottakat előbb említett nagy bűnükért 8000 tallér birságra és 600 írt költségfizetésre Ítélte. S az Ítéletet katonai erővel akként hajtották végre, hogy a városházát, a város sorházait, korcsmáit és egyéb ingatlanait lefoglalták.* A kir. kegyelem — úgy látszik — még a bűnt is erénnyé tudta tenni, ha nem protestáns volt a vádlott. Beregmegye pl. Kórodi Ferenczet elitélte gyilkosság miatt, a király azonban elrendelte szabadon bocsátását, mire a jezsuiták őt jószágigazgatójukká nevezték ki.** Hogy a törvény nem igazságot, hanem felekezetet szolgált, az eddigiekből — úgy hiszem — elég világos. Nem lehet tehát csodálni, ha az elkeseredés, a mely országos volt, s bár különböző forrásokból fakadt, utat-módot keresett türhetőbb állapotok teremtésére. így jött létre Wesselényi és társainak szövetkezése. Igaz ugyan, hogy ez a szövetkezés Wesselényi halála után, 1667 márczius 27., nem tisztán a közügy érdekeit tartotta szem előtt, de azért nem tagadható, hogy az ország sebeinek szemlélete ragadta őket a kétségbeesett tervekre. Zrínyi Péter és I. Rákóczi Ferencz elhamarkodott felkeléseit az udvar csellel lecsillapította, az összeesküvés vezető embereit — Rákóczi F. kivételével, adott szava ellenére kivégeztette. Rákóczi Ferencznek is csak a jezsuiták közbenjárására és anyjának Báthory Zsófiának érdemeire való tekintetből, melyeket a protestánsok üldözésében kifejtett, adtak kegyelmet. A könnyűszerrel elfojtott felkelés rég óhajtott alkalmu! szolgált a bécsi kormánynak, hogy absolut uralmának igáját teljes súlyával a magyarok nyakába tegye. 1670 május 22-én azt irta I. Lipót spanyol követének: A magyar ügyek kedvező fordulatot vettek; s én meg akarom ragadni az alkalmat Magyarország közügyeinek másként alakítására.*** Meg is ragadta, mert elhatározta, hogy eltörli a rendi alkotmányt s Magyarországnak az örökös tartományokéhoz hasonló kormányformát ad. * Szilágyi S.: A m. n. t. VII. 215. ** Zsilinszky: Vallásügyi tárgy. III. 312. *** Majláthnál: Geschichte des Össterr. Kaiserstate. V. 96. 1.
