Református főgimnázium, Nagykőrös, 1898

Tartalom

12

„Nem is adattathatnak a kötelességnek semmi erős regulái“

(i. h. 2. cap. 6 1.)

Szalay László (M. T. Cic. A kötelességekről. Pest 1857) ezt igy fordítja : „És szilárd, változatlan .... szabályokat a kötelességekről csak azok adhatnak*' (4. 1.)

Kovásznai: „Mivel hogy inkább láttatnak czélozni a közönséges életnek tanítására* (3 cap. 8 1.)

Szalay: „mert inkább a társas élet intézkedéseihez látszanak tartozni“.

(3. cap. 6 1.)

„Kezdetben minden állatfaj kapott a természettől ösztönt; magát, életét, testét védeni, az ártalmasoknak látszókat kerülni, . . . élelmet, menhelyet s más efféléket megszerezni“. (Saághy V. Uj. M. Muz. 1854. 527 1.) Hasonlítsd : Csengery J. Bpest 1885 évben, magy. ford. I. k. IV. cap. mely szintén körüliró).

Csengery: „azt hívóm, hogy boszuságomat úgy fogom legtisztesebben elfojthatni“, (u. o.)

Saághy : „a kellemetlenségektől legkönnyebben szabadulhatni véltem az által*.

„Öt tudom . . . vezértársamnak“.

(Cic. két beszede Ford. Fáy Andr. Kisf. társ. évi. 1860—62 87 1.)

„Hosszas hallgatásomnak, tisztelt honatyák, mely egy idő óta nem valami félelemből, hanem részint fájdalomból, részint szeméremből, kötve tartá nyelvemet, a mai nap vet véget; és ugyanaz kezdeti meg, azokról, miket akarok és miket érezek, hajdani modorú szónoklataimat“.

(u. o. Pro Marc.)

„Összeirt Atyák: Hosszas hallgatásomnak, melyben eddig voltam, nem valamely félelemből, hanem részint fájdalom részint szivemből, a mai nap elhozta végét, s egyszersmind kezdetét, hogy elébbi szokásom szerint elmondjam, a mit akarok és a mit érezek“.

(Halmy Gy. Sárosp. fűz. 1865. 915—926 1.)

„non solum est . . ac restitutain puto“

„nemcsak az ő szavát, .... hanem az enyémet is fölélesztettnek tekintem“, (u. a. u. o.)

„pátere tua consilia non sentis?“

„Hogy szándékaid nyilván vannak nem érted?“

Kazinczy F. Catil. M. b. 1837. Buda.) Lásd. ismert. Szenczy Imrétől, Figyalm. 1839 évf. 793—801 1.)

„Végre valahára, Quirisz nép, L. C. a maga vakmerőségében dühöngőt, a gonoszságokat lélekzőt, a hazának romlást készítőt, a benneteket és a várost tűzzel vassal fenyegetőt a városból kilöktük*. (K. F. 17 1.)