Református főgimnázium, Nagykőrös, 1877

Tartalom

I.

Adatok a tanintézet történetéhez.

E jelen tanévvel iskolánk újra szervezkedésének negyedszázados életét töltvén be, úgy vélem, méltó lesz, habár futólag is, visszapillantani a 25-dik évre, mielőtt e jelen év eseményeit érintenék.

A 48 előtti állapota tanintézetünknek közös volt a felekezet többi középtanodáiéval úgy a tanító személyzet számára s minőségére, mint a tantárgyakra s ezek kezelésére való tekintetben. A bölcsészeti folyamon, mely a hit- s jogtani pályának alapját is megvetette, két—három tanár működött, legjobb esetben még a rhetorica s poetica classisnak volt önálló tanára, — a gymnasium alsóbb osztályaiban a bölcsészetet s az ehhez csatolt tantárgyakat végzett ifjak alkalmaztattak classis praecepto- toroknak. Collegiumainkban ez utóbbiak tisztét a jog- s hittant végzett növendékek teljesítették évenként váltakozva. A középtanodákban a tantárgyak leginkább a latin nyelv szolgálatában álltak. A mely tanintézet a gymnasiumi tárgyak felett csak a jogot vagy csak ennek s a hittannak elemeit kezelte, neveztetett lyceumnak. Ilyen volt a mi tanintézetünk is.

Az 1849-ben porosz mintára készült Organisations Entwurf idézett — úgy látszik — újabb fordulatot s adott lendületet hazánkban a tanügynek.

Már e század ötödik évtizedében foglalkoztak tüzetesebben s komolyabban a hazai protestáns férfiak iskoláik szervezésével, — azoknak az európai culturalis kívánalmak szerint való szervezésével a módszer, a tantárgyak s anyagok megválasztása tekintetében. N.-Körös közönsége még 1833. évben 1000 hold földet Ígért az itt helyben létesítendő mesterképző intézet felállítására, melynek évenkénti haszonbérét a 48-ig fennállott gazdasági tanszékre fordította, később gymnasiuma alapjába olvasztotta. Az 50-es években újra feléledt a tanítóképző intézet eszméje-, melegen és férfiasán szorgalmazván s a gymnasiumtól önállóvá alkotván azt

1*