Református főgimnázium, Nagykőrös, 1865
I. Lyceum. A nagykőrösi reform, lyceumban ezen most végéhez közeledő tanév 1865. October 2-kán vette kezdetét. Az Isten szent lelkének segítségül hívása és az iskolai törvények fölolyasása után az iskolai élet rendes folyamába lépvén, ernyedetlenül haladott kitűzött czélja felé, nem háboríttatván meg semmi oly esemény által, mi reá zsibbasztólag vagy akadályozóig hatott volna. A tanári kar, s az ifjak nagyobb része fölfogván hivatását: dicséretes szorgalommal törekedett kitűzött czélja felé. Az ifjúság a vallásos oktatás mellett vasárnap és innepnapokon a közönséges isteni tiszteleteken is megjelent, s annak idején az Űr szent asztalához járult; a gyengébb korúak számosán con- firmáltattak, a más hitfelekezetűek pedig tulajdon lelkészeiktől vettek oktatást, s templomjukba eljártak. Magaviseletében átalában szerény és illedelmes volt az ifjúság, az iskolai törvények tiszteletben tartattak, úgy hogy sem erkölcsi megrovás, sem semmi nagyobb fenyíték az egész év alatt nem alkalmaztatott. A tanítási rendre nézve a főtiszt, egyházkerület által megalapított tanterv vétetett foganatba. Rendes tantárgyakon kívül oktatást vettek még rajzban, szépírásban, franczia nyelvben. Ezen kívül a felsőbb osztálybeli itjak közt már számos évek óta fenálló önképző társulat, melynek mintegy 250 kötetre menő külön könyvtára, s megtakarított filléreiből szükség esetére félretett tőkécskéje van — dicséretes buzgósággal törekedett nemes czélja felé, — rendelkezésére állván az intézet nagy könyvtára is, — részint szavalás, önmaguk által írt dolgozatok fölolvasása és birálga- tása, részint hírlapok és folyóiratok olvasása által. Kik zenészeire éreztek magukban hajlamot, abban képezdei tanár Oláh Károly úrtól vettek oktatást, használván az intézet különféle hangszereit. A zenekar pedig egy helybeli ügyes karmester által vezettetett. A szellemi élet ekként előadása után nem lesz fölösleges fölemlíteni: miként a múlt évi bő gyümölcs és gabona termés következtében — ehhez járulván még a pénzszűke is — a tanuló ifjak anyagi ellátása annyira jutányos volt, hogy 6 osztrák forintért mindennel tisztességes ellátást kaptak a tanulók városi tisztes polgároknál, úgy annyira hogy az iskola tápintézetét — bár az utóbbi hónapokban 3 forintra leszállíttatott a havi pótlék — kevés tanuló vette igénybe. 1*
