Református főgimnázium, Nagykőrös, 1860, 1861, 1862

10 A megvizsgált rendes és magántanulók száma volt tehát 293; két tanuló pedig, beteg­sége miatt, nem vizsgáltatott meg. Meg kell itt említenem, hogy minden osztályból az I—YH-ig két-két, szorgalmatos szegény, jó magaviseletű tanítvány egy-egy jutalomkönyvet nyert, a könyvek az e czélra rendelt Zsigrai alapítványból vásároltattak meg. Az említett anya- és névkönyvből kitetszik egyszersmind, hogy növendékeink erkölcsi magaviseleté általában jó volt. — Igaz ugyan, hogy az év folyta alatt, a mint a tanári testület havi értekezleteinek jegyzőkönyvei mutatják, némely törvénytelen kihágások is történtek, de ezek iskolaéletünkben, semmi tekintetben, zavart nem csináltak, és mint fölmerült felhők a tenger csendes színe fölött, minden nagyobb aggasztó következés nélkül múltak el; úgy hogy általábanvéve legszebb egyetértést, kölcsönös bizodalmát és szeretetet lehetett e különböző ajkú és vallásfelekezetű tanulók közt észrevenni. Tanintézetünk növendékei nemcsak a rendes és kötelezett tantárgyakkal foglalkoztak, hanem az alsóbb osztálybelieknek alkalmuk is volt a helybeli praeparandia némely ügyes növendékei vezetése alatt az egyházi énekekben, — és tiszt. Borostyán Sándor, az említett praeparandia érdemes tanárának vezérlete alatt a rajzban és szépírásban gyakorolni magokat. A felsőbb osztálybeliek alakítottak egy műénekkart, mely tisztelendő Ádám Gerzson tanár­társam felügyelése alatt állott, s két Ízben nyilvánosan számos közönség előtt föl is lépett, és mind kétszer közmegelégedést, sőt mondhatni dicséretet aratott. — A bölcsészeti osz­tályok növendékei közt fenn állt ez évben is az önképző társulat, mely tek. Szilágyi Sándor tanártársam felügyelete alatt állott, és főczélul a szavalásbani gyakorlást, valamint prózai és költői dolgozatok Írását tűzte ki magának. E társulat két tagja, t. i. Dömötör János és Komá- romy Lajos, II. éves bölcsészethallgató növendékeink nyerték el az 5 darab aranyat, melyeket tek. Tomory Anasztáz ur a 2-dik bölcsészeti osztály oly növendékének szíveskedett az idén is jutalmul megküldeni, kinek legkifejlettebb magyar stylja van. Létezett nálunk egy homiletikai társulat is, mely tiszt. Ádám Gerzson vezetése alatt állott, s melyben leginkább a legatióba menő ifjak az egyházi szónoklatban gyakoroltattak. — Ki kell emelnem e helyen még, hogy több növendék a franczia nyelvben is nyert oktatást, melyet tiszt. Dúzs Sándor tanártársam az avval megismerkedni akaró ifjaknak szívességből adott, és a közvizsgán kitűnt, hogy neve­zett tanártársam azon nyelvet nemcsak tanítani, hanem annak classicus Íróival és műveivel, a vállalkozókat, bár rövid idő alatt is, megismertetni kívánta. De tanintézetünknek nemcsak bel-, hanem külviszonyai is érdemelnek megemlítést és kellő méltánylást. Ugyanis annak jóltevőinek és jóakaróinak száma az elmúlt évben is nemcsak itt helyben, hanem a város határain kívül is szaporodott. Mennyire szivén hordja az itteni közönség tanintézetünket, és annak minden, leginkább pedig szegényebb tagjait, kimutatta a növendékek által rendezett májusi mulatság napján, mely alkalommal sokan nemcsak látogatá­sukkal tisztelték meg a mulató ifjakat, hanem szívélyesen meg is vendégelték azokat; — mutatta továbbá, midőn szegény ifjak, hogy sorsukon könnyíteni lehessen, házról házra járva, adakozásra szóliták azt föl, mely adakozás útján annyi gyűlt össze, hogy az egész éven keresztül több szegény tanulót havi pénzsegélyével lehetett ellátni, mire a b. e. Németh István tábornok, épen arra a czélra tett alapítványának kamatja, és tisza-várkonyi közbirtokos, tek. érszodorai Szodoray Elek úr által, iskolánk szükségei fedezésére küldött 10 forintnak fele

Next

/
Oldalképek
Tartalom