Református főgimnázium, Nagykőrös, 1859
Tartalom
ben, meg pedig mind egyes cselekedetünk ege'sz teljességben, mind pedig az azonnemüek valamint a különnemüek is. Ezt nevezzük a képzetek időbeli sorolásának. 3) A képzetek mozgásánál a tér és idő, mint a külső jelenetek alakjai, még hamarább összeolvadnak, mint a szemléletnél; ezért a képzetek mozgásánál ezeknek téri és idői cső- portulását és sorolását is meg kell különböztetnünk; pl. Utazunk vaspályán, megjegyezzük az időt, melyben elindultunk, az egyéneket, kik velünk ugyanazon kocsiban (tér) ültek. A legközelebbi állomásra (tér) bizonyos idő alatt elértünk, új egyének ülnek be (tér és idő), régiek szállnak ki; tovább haladunk más állomásra, itt épen az történik. Az egyik és másik állomás közt maradt tárgyakat szinte szemlélem. A mint már ezeknek közvetlen szemlélője voltam ma, úgy állnak azok elő és hullámzanak képzeletemben holnap is. Tehát a képzetek mozgásánál azok téri és idői csoportulásának és sorolásának szoros összefüggését könnyen beláthatni. §.43. A képzetek eszméletünkben maradásának törvényei. 1) Azon képzetek maradnak meg eszméletünkben, melyeknek tárgyait minden oldalról pontosan és érdekkel szemléltük, vagy bármily úton erős benyomást tettek azok reánk. Itt is kitűnik a szemléleti tanmódnak egyedüli czélszerűsége. (L. Oktatástanom harm. kiad. 1.33.) 2) Azon téri és idői képzetek külön-külön mint tériek és idöiek hamarább és biztosabban csoportúinak és soroltatnak eszméletünkben. 3) Minél kisebb a tér és rövidebb az idő, melyekre a képzetek szorítkoznak, annál világosabbak és tisztábbak a képzetek; minél terjedtebb s régibb az idő, a képzetek annál inkább homályoséinak; pl. A szőlőm területén szemlélt tárgyak képzetei inkább megmaradnak eszméletemben, mint a többek szőlejében vagy talán az egész szőlőhegyen látott tárgyakéi. Tegnapi dolgaim képzetei világosabbak és tisztábbak eszméletemben, mint a melyeket nehány nappal vagy héttel is tettem ezelőtt. Valamint egy bizonyos térre szorítkozott tárgyak világos és tiszta szemlélete homályosul és zavarodik, ha szemléletem lát- körén túl távolban nézem azokat; úgy homályoséinak a világos képzetek, s zavarodnak össze a tiszták, ha az idő hosszú során állnak azok eszméletemben, vagy már mint régen tapasztalt tárgyaknak képei élnek abban. 4) Az azon fajta tárgyak képzetei mint rokonok inkább csoportúinak és soroltatnak egymáshoz; a különnemű tárgyak képzetei pedig, miként közelebb vagy távolabb viszonyban vannak egymással, akként kevésbbé vagy inkább homályosítják egymást találkozás közben. Innen érthetni azt, hogy gymnasiumokban a szakrendszeri tanításnál gyenge gyermekeknek mily káros egymás után közvetlenül kővetkező órán egészen különnemű tantárgyat tanítani; pl. talán vallástant és mathesist, valamint azt is megítélhetni, mily káros szinte szakrendszernél, ha egy-egy bizonyos tantárgyból hetenként két óra adatik, és azok egymástól messze esnek; így az egyik órán nyert képzetek a hosszú idő miatt is kitörlödnek a gyermek eszméletéből. 5) Az azon téri és idői, vagy azon szemléletkörű képzetek, habár különfajúak is, inkább csoportúinak és soroltatnak egymáshoz; pl. Hallottam valakit énekelni, a hang erősségének s kellemének képzetét (idői) az éneklő alakja, mozdulata, talán taglejtése stb. (téri) nem akadályozzák; sőt az egyén és jegyei együtt előállnak eszméletemben. 6) Leginkább megmaradnak a képzetek eszméletünkben íigyeímezés által. §. 44. A figyelmezés. A figyelmezés lelkűnknek valamely benyomáson vagy képzeten való függése, mely nem csak a képzetek eszméletünkben való megmaradásának kedvez, hanem kedvez a képzetek emelkedésének, a képzetkor tágításának is. A figyelmezés fejlésének szabályai:
