Református főgimnázium, Nagykőrös, 1859
Tartalom
14 zése is, melyek közül ha az első sort juttatják eszünkbe, a többiek önkényt jönek vissza, és midőn már visszajöttek, s el is emléztünk egy sort, akkor gondolkozunk sokszor azoknak benső összefüggésére. — Tehát a gépies emlékező tehetség gyakorlása bizonyos mértékig nemcsak nem káros, de műlhatlamíl szükséges. (Lásd Neveléstanom harm, kiad.) 2) Az értelmes emlékezés (memoria judiciosa) nem a külső jelekre és hangzatra; hanem a képzetek és fogalmak benső összefüggésére, az alany- és mondományfogalmak viszonyára, vagy fölfogásra alapúi. Ez a valódi és tartós emlékezet; erre kell különösen igyekezni, mihelyt csak a gyermek értelmi fejlettségének szikrái mutatkoznak; ezzel lehet és kell egyesíteni a gépies emlékezetet; ez a kettő fogja együtt eszközleni az emlékezet jelességeit (miről lentebb). Erre legfőbb eszközül szolgál a hazai nyelvnek gondolkodásra alapúló tanmódja (Lásd Nevelést. II. k. Oktatástan §. 40—50.), továbbá a tanulmányok értelmes, azaz teljesen fölfogott és helyesen osztályozott tanulása és tanítása, hol ha egy fő fogalom jön eszünkbe, a többek ehhez mint alapfogalomhoz seregestöl tolakodnak. Ide tartozik az is, midőn valakivel fontos és sok teendőnk van; ennek csak nevét kell följegyeznünk, néha csak első betűjét, azonnal visszajönek eszméletünkbe mindazok, miket vele tennünk kell. E szerint nem szabad gyermekeknek semmit tänulniok, mit teljesen és minden oldalról nem értenek, azaz: ha nem értik először a mondatokban az alanyt és mondományt kifejező szavak jelentését, azután föl nem fogják, és nem bírják elemezni , osztályozni a mondatokat (Lásd Oktatástanom §. 45.). Annyival inkább kell értelmes emlézésre törekedni; mert miként fentebb is (§. 50.) látók, a könyvnélkülözés a képzetsorok visszaidézésén alapúi; jelesül: a, b, c, d stb. képzetsor jön vissza emlézés közben eszméletembe; és a mint a első képzet után b, c, d, stb. egymásután külön-külön emelkedik, és világosul; minden előző képzet akként sülyed alá, és homályosodik; még pedig ezen sűlyedés és homályosulás annál inkább beáll, ha a fö képzetsorhoz a, b, c, d stb. más képzetsor a’ b’ c’ d’ stb. vagy a” b” c” d” stb. járul, mi szakrendszer mellett külön nemű tárgyaknak egymás után tanítása által könnyen megtörténik. 3) Van eset, hogy a segédképzetek sem téri és idői gépies viszonynál fogva, sem belső értelmi összefüggés miatt nem segítik elő a több képzetek folytonos visszaidézését; hanem bizonyos jegyek lesznek azon segédképzetek, melyeknél fogva a többiek önkényt vagy maguktól tolakodnak vissza eszméletünkbe. Lelkünk ezt azon tehetségnél fogva teljesíti, mit elmésségnek nevezünk (miről alább), miszerint különböző dolgokon és dolgok közt is a hasonlatosságot fölfedezzük; így az egészen különböző dolgot, ezen hasonlatosságnál mint segédképzetnél fogva, visszaidézzük eszméletünkbe: pl. Árpád neve árpá-réA könnyen eszünkbe jut. Ha a latinból ezen szót nemo összehasonlítjuk ezen magyar szóval néma; a német Seele-t a magyar szél-lel, a Heu-t a háj-jal stb., könnyen visszajönek eszméletünkbe. Ezt nevezzük elmés emlékezetnek (memoria ingeniosa). De az elmés emlékezetet az értelmes emlékezet a hazai nyelvnek alapos kifejlése által előzni tartozik; másként a gyermek az azon betűk és rokon hangképek közt nagy zavarba jön. Hányszor zavarja össze a szegény gyermek az arma latin szót az arm német szóval? Előbb egy idegen nyelvet kell megalapítani a hazai nyelv erős alapján, aztán többet. Ezért van minden paedagogia ellen I. gymn. osytályban a latin és német nyelvek tanítása együtt. Az elmés emlékezeten alapúi a Mesterséges emlékezettan (Ars Mnemonica), mely bizonyos rendszerben megállapított folytonos képzetekhez van kötve, pl. számjegyekhez (1—9 és 0.), ezekhez kötnek aztán határozott mássalhangzókat, ezekhez választanak ismét oly szavakat, melyeknek mássalhangzói közzöl legalább az elsők megfelelnek a fölvett számnak. Nem lehet tagadni, hogy a mesterséges emlékezettan segédképzetei az emlékező erőt nagyon terhelik, a mennyiben a segédképzetek egész serege vonűl és húzódik mint
