Református főgimnázium, Nagykőrös, 1859

Tartalom

10 köre alá, s annál inkább homályosulnak el; tehát ezek annál nehezebben jonek vissza eszméletünkbe, amazok pedig* annál könnyebben, pl. ha valamely idegen nyelvet alaposan tanultunk, bár hosszas ideig nem foglalkoztunk azzal, még is a szó- és mondatalakok könnyen visszajönck eszméletünkbe; mert a szó- és mondatalakokat az alapos tanulás által nemcsak egy vagy két szóhoz kötöttük, hanem a nyelv minden vagy közös alakjai­hoz ; így a nyelvalakokat a képzetek köréből a nyelvalakok fogalomkörébe emeltük föl. így van a dolog született nyelvünkkel is, melyet hazánktól való hosszas távoliét sem töröl ki teljesen eszméletünkből. Minél alaposabban megértettünk valamit, annál több segéd­képzetekre tettünk szert a körül; tehát annál könnyebben visszajö a fóképzet eszméle­tünkbe. Egyébbiránt a képzetek visszaidézésének bármely eseténél a segédképzetek mennyi­sége és tisztasága viszi a szerepet, vagy a segédképzetek tisztasága és minél nagyobb száma segítik elő valólag ä képzetek visszakozását. §. 49. A képzetek társításának törvényei. 1) Az együttlét törvénye szerint azon képzetek, melyek azon térben történtek, könnyen társulnak, mint ilyek egymás visszaidézését elősegítik; pl. az udvaron levő fatörzs az egész fa képzetét visszaidézi eszméletembe, sőt visszaidézi azon fák képzetét is, melyek mellette álltak volt. Szigetvár Zrínyi Miklósra emlékeztet, s viszont megfordítva. Hazánk képzete ifjúkori kedves napjainkat idézi vissza; ezért oly kedves a szülőföld. Ezen tör­vény az egyidejűségre vitethetik vissza. 2) Az egymásutánlét törvénye szerint azon képzetek könnyen visszajonek eszméle­tünkbe, melyek egymásután következnek; pl. Mohács vésznapja Budavár elfoglalását, ez a török uralmát, ez ismét Budavár visszavételét stb. juttatja eszünkbe. Itt alapul a törté­net tanítása. A képzet ezen társulása kizárólag és tisztán egyidejűség, a mennyiben itt az időnek rövidebb vagy hosszabb határát, tartamát, és összefüggését képzeljük, melyben a történet mint tartalom vonűl el, s függ egymással össze. 3) A hasonlóság törvénye szerint azon tárgyaknak képzetei jönek vissza eszméle­tünkbe, melyeknek egymás közt közelebbi és távolabbi, hasonló, rokon jegyei vannak: pl. barátomhoz hasonló arczkép barátomra emlékeztet. Ebből érthető, miért megyünk át társalgási beszéd közben egyik gazdasági vagy politicai tárgyról, más gazdasági vagy politicai tárgyra. Itt alapul az elmés és képes beszéd, különösen a hasonlatossági képes beszéd (metaphora). Hogy a hasonlóság törvényét az egyenlőségére lehet visszavinni, mondani is felesleges. 4) Az ellentét törvénye szerint az ellenkező képzetek könnyen felköltik és vissza­idézik egymást; pl. béke és háború, halál és élet, szegény (koldús) és gazdag (Croesus), Kretin és Kant, Kolumbus és Herostratus. Az ellentéten alapul a képes beszéd közül a gúnyor (irónia), az ellentét (antithesis); sok szó, kevés tett; sok irás, kevés dolog; hosszú gyűlés, kurta eredmény (Széchenyi István). Az ellentéten alapul még a művészeti ellen­tétek (contrast) hatalmas ereje is; pl. a fény és árny hatása a festészetben, a szomorú és vidám váltakozása a drámában, az elütő hangok kiengesztelödése a zenében stb. Az ellen­tétet is lehet az egyenlőségre vinni; mert mint fentebb (§.48.) említők, nincs ellentét, mely­ben hasonlat vagy egyenlőség nem volna; és itt épen az ellentétes kitűnő segédképzetek azok, melyek a fóképzetek előidézését oly igen elősegítik; pl. Catilina és Caesar egyez­tek egymás közt, a mennyiben mindketten czélul tűzték vala ki a köztársaság megbukta­tását, csak hogy Catilina alattomos és alacson úton, Caesar nyiltan és vitézség által. Az eszközök különfélesége, mint cllentett segédképzetek úgy tűnnek itt föl; de egyenlő a czél, mire mindkettő törekedett volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom