Református főgimnázium, Nagykőrös, 1858
Tartalom
Császári magos jegynek érkeztével tudva legyen, liogy császári kamrajószágom Körös városának lakosai és ezen rendeletnek elömutatói a budai tanácshoz folyamodványt adván be felterjesztek, miszerint ök salétromgyártó magán jobbágyok lévén, mialatt foglalatosságukat űzék , ennek előtte a sereg üldözése elöl keresztyén földre menekültek, később édesgetés következtében régi helyökre mentek lakni, és salétromot gyártanak. De a liűbértelkesek, tized- s adószedők és mások által zavartatnak, mikor ezek rájok fogják, hogy ök beírt jobbágyaik volnának. Tudaták pedig, hogy az iránt, miszerint efféle keresztyén főidről városukba édesgetésre visszatért és salétromgyártó jobbágyokat, mint szokott szolgálatunkban levőket, kerületi kormányzók, tized- és adószedők egyikétől sem engedvén bántani, náluk sok lovassal meg ne szálljatok, élelmet töltik ingyen ne vegyetek, és venni ne engedjetek; szóval: hogy a fenírt módon jött jobbágyokat illőn védjétek, és zsarolás által elszélyedésöktöl óvakodjatok — 1614-d. Novemberhó elején ‘) szerencsés küszöbömtől magos döntvény lön kibocsátva. Jelenleg azon m. rendeletemet elhozván, kérték hogy az újra lemásoltassék, zsinórmértékül pedig m. rendeletem bocsáttassék ki — parancsoltam tehát, hogy m. döntvényemmel megérkeztökkor, ha fenírt napon a felterjesztés szerint kezökbe m. döntvény adatott, s annak eltörlésére más rendelet be nem ért, a szerint kell intézkednetek s ellenkező tettre engedelmet koránt sem adnotok. De illően figyeljetek rá, hogy ezen ürügy alatt salétrom fejébe másnak jobbágyai ide ne vegyüljenek, nehogy az ilyek is mondják, miszerint ök szinte édesgetésre jöttek vissza, s ily módon csak mentség, ürügy és vitatámasztásra telepedvén meg, valakin ez utón zsarnokság ne történjék. Mind az egyházi, mind a polgári törvények, mint pedig ezelőtt és most kibocsátott cs. döntvények ellenére senkinek sem engedvén valamit cselekednie, kihágást elkövetni ne hagyjatok. A makacsot lecsendesítvén, az ellenszegülőt felterjesztvén, a fenírt ügyben új parancsra okot ne adjatok. így tudjátok és megtekintése után e cs. rendeletet a fenírt város lakosainak kezénél hagyván a m. jegynek higyjetek. Kelt 1647-d. Decemberhó 1—10-dikéig. Budán. VIII. I. Ibrahim. Bírák és itélök példánya, jelességnek és beszédnek bányája Mevlana, Budának bírája (“•W Cs. m. jegynek érkeztével tudva legyen, hogy törvényszéked alá tartozó Körös városának lakosai s e cs. rendeletnek elömutatói, a budai törvényszék előtt felterjeszték, miszerint ök régi idők óta a budai várnak alrészében fekvő közpuskaporgyár számára salétrom gyártásra lévén kinevezve s azonkívül, hogy szerencsés küszöbömtől m. rendeletem leért oly értelemben; miként ök mint régóta salétromgyártók e szolgálat jutalmául híd és palánkaépítés, várjavítás , élelem és téli szállásadás, pótszolgálat és önkényszerezte terhek alól felmentetnek, a tavaikban fogott haltól a polgári törvény és jegyzőkönyv nyomán tizedszedök és hübértelkesek számára járó tizednél egyebet nem adván, a régi időtől fogva szokott Sz. György és Demeter napján a polgári törvény és jegyzőkönyv szerint adójokat megfizetik ugyan, de azonkívül oszporányi vagy fillérnyi érték se szedetik tölök. Ehhez járúi, hogy a budai tanácsban a kormányzók részéröl 1635-diki Májhó 3 — 13-dikáig * 2) kelt ra. rendelet adatott nekik, miszerint ha a szokással ellenkező vaj és ') Lásd a 3-dik sz. rendeletnél tett jegyzetet. 2) Lásd az 5-dik sz. rendeletet.
