Református főgimnázium, Nagykőrös, 1857
7 27t : 4 = 4 : 2 hol azonban ti — 3. 14... X 4 vagyis 3. 14... tudniilik a kör Uh Uh Uh Uh 4 4 negyedivének nagyságát egységül vevén : n = lX 4 = 4. Közelebbről meghatározva ezen aránylat azt teszi : a rezgő mozgás határozmányai képezik a lengő és hullámzó mozgás határozmányai közt a középső mértani aránymennyiséget. Mi az egyes mozgásformáknak, melyekben a visszakerülő mozgás megjelenik, egy- mástóli megkülönböztethetését illeti, erre nézve megjegyezzük, miszerint azon sajátságok, melyek azokat jellemzik, mind az eddigelé mondottakból, mind a képletekből eléggé világosan kitetszenek. Mindamellett, könnyebb tájékozás kedvéért, nem hagyjuk em- litetlenül, mikép a képletek határozott tényezői igen egyszerű módot szolgáltatnak, az egyik vagy másik képlet alkalmazhatásának megítélésére. Ugyanis, ha az eset olyan, hogy a működő erő nem kényszerittetik más, mint talán csak a legközönségesebb akadályok legyőzésére, a milyen eset p. o. az inga, vagy mágnestű mozgásánál fordul elő: előre is átláthatjuk, miszerint olyan erőnek működése leghosszabb ideig tarthat, és igy ezen idő, az első képlet szerint határozandó meg. A második képletet oly esetre kell alkalmaznunk, melyben az erő, működésének első pillanatától fogva kénytelen küzdeni egy másik, vele szoros viszonyban levő erővel, a mint ez a húrok rezgésénél az össze tartási és feszítő erők közt történik. Hol a működő erő szembetűnő akadályra talál, mint egy hullám létrehozásánál : ott a visszakerülő tünemény tartamának idejét a harmadik képlet szerint kell meghatározni. Egyébiránt magoknak az eseteknek természetéből legbiztosabban következtethetjük ki, hogy melyik képlete a visszakerülő mozgásnak melyik esetre alkalmazandó, a mint ezt a következőkben látandjuk, hol a lengö^ rezgő és hullámzó mozgást teendjünk vizsgálatunk tárgyává. A lengő mozgás. Lengő mozgásnak vagy lengésnek, valamely test oly helyváltoztatásait nevezzük, melyeket az egy pont körül, a melyhez rendesen kötve van, és két, egymástól kisebb nagyobb távolságra eső pont között, egyenlőtlen sebességgel véghez visz. A test közönségesen inga nevet visel. Megkülönböztetünk kétféle ingát : egyszerűt vagy mathema- tikait, és összetettet vagy physikait. Az első egy tömeg nélküli nehézségpontból áll, mely nehézségtelen és változatlan vonal által van kötve valamelly helyhez. Physikai inga alatt minden szilárd testet értünk, melly egy tengelyre oly képen van helyezve, hogy rajta függő állást nyerhet, körülötte pedig nehézség pontja szabadon ide-oda mozoghat. A mathematikai inga csupán csak képzelt inga, mindamellett igen fontos, minthogy minden physikai inga helyébe gondolhatunk magunknak oly mathematikait, mely a lengések tekintetében tökéletesen megegyez vele, a miért is mind azokat a törvényeket, melyeknek isméretére az egyszerű inga szemlélete által jutunk, az összetett ingára is alkalmazhatjuk. Ugyan azon okból elég is lesz csak az egyszerű ingát tűzni ki itteni elmélkedésünk czéljául. Erre nézve :
