Református főgimnázium, Nagykőrös, 1857
13 * súlytól függ, mely azon esetben, midőn a húr egyensúlyi helyzete felé siet, a szabad esés törvényei szerint maga is sülyed, és ha a húrt is mozgásra készteti, mi által fentebbi eljárásunk helyessége (t. i. a húr összetartási vagy vonzó erejének összehasonlitása a nehézkedési erővel és a képletben előjövő h értékének meghatározása) igazolva van. Hengerded húroknál, milyenek többnyire használtatnak lehet a tömeget fajsúly által is meghatározni, mi által a T = 4i /~Lm képlet még szabatosabb idomot nyer. Mert V w legyen a ineghosszabbult húr átmérője = a, íájsulya = f: lesz átmetszete = a27r, m résznek nagysága = a27rL, és m. tömegnek súlya = a2aLí, mit a képletben helyettesitT~ ______ vén és M helyett ismét S súlyt használván, ered T = 4 \ /~L2a2f7r. Itt a gyökjegy előtti 4ffS szám a húr négyszeres válozását jelenti, mi egy rezgést tesz. Egyszerüsitvén az egyen- letet,kijön, hogy T = 2La» í ín mely képlet a húr rezgő mozgásának azon törvényével V £s ismertet meg minket, mely szerint: egy kereszt rezgés tartamának ideje, a húr hosszához és átmérőjéhez és fajsulyának négyzetgyökéhez egyenes, a nehézkedési erő és az akasztott sulyok négyzetgyökeihez pedig fordított viszonyban áll. A hullámzó mozgás. Ha mozgékony részekből álló, nyugvó testre valamely kiilerö hat: megzavartatik általa az egyensúly, eleinte ugyan a testnek csak azon részei közt, melyekre az kihatott^ azután pedig elterjed a megzavart egyensúlyi állapot a legközelebbi részekre, melyektől ismét tovább terjesztetik, minthogy a természet törvényei szerint, a megzavart állapotba létező részekkel kénytelenek az azokat környezők egyensúlyba jönni. Ebben áll a hullámzó mozgás. A kiilerö hatása következtében némely részek ugyanis elvonulnak a magok helyéről, és a legközelebbiekhez tolulnak, melyekkel vagy térmeváltozás nélkül egyesülnek, és csak sűrűbb tömeget képeznek, (mint p. o. csőbe szorított levegő), vagy nagyobb tért foglalnak el, (mint p. o. helyükről eltolt csöpphigak). A tömeg sürüdésé- vel és a térme nagyobbodásával rendesen még egy másik tünemény jár, mely amavval szoros kapcsolatban, de ellentétes jelenetekben, úgymint tömegritkulásban és illetőleg térmekissebbedésben tűnik elő. Azon térben tudniillik, melyben a tömeg sűrűbb, vagy a terme nagyobb lesz, az összetolult mozgékony részek, az erőgyakorolta hatás megszűnte után, oly sajátságos állapotba jutnak, hogy némelyek, jelesül a nyugvásban voltak odább nyomulván, hasonló tüneményt idéznek elő, mások ellenben, jelesül a helyök- röl elmozdítottak visszatérnek eredeti helyökre, mi által az említett térben tömegritkulás vagy térmekisebbedés keletkezik. A mozgékony részek ilyetén szaporodása bizonyos térben, és fogyása más térben adja azt, a mit hullám név alatt értenünk kell.
