Református főgimnázium, Nagykőrös, 1855
Tartalom
44 XII. Utójegyzetek. Mi alatt a tudósítvány nyomatott, iskolai életünkben két jelent +a magát elő, mit fentebb iskolánk életrajzában nem említhetvén, méltó, hogy legyen rólu«, ha végül is, érdemelt említés. 1) Mentovich Ferencz úr ~ iskolánknak hat év folytán tudós és ügyes tanára, mint tiszttárs díszünk, gyönyörünk s gondjaink közt fölvidítónk, mint ember emberséges, nyájas s mindenki előtt kedves — Maros-Vásárhelyre, Erdélybe, hazájába hívatván meg, ezen állomást családi viszonyai miatt elvállalta. Ő tehát elhagy minket, de lelke köztünk élni fog. Legyen boldog! Helyébe Kovács János urat választottuk, eddigelé a méltóságos Tisza családnál magánnevelőt, jeles természetbúvárt, s útazót, ki legközelebb, Tisza Domokos nagy reményű, hazájába halni visszatért növendékével együtt látta a roppant obeliscusokat, és a magas pyramisokról tekintett alá. 2) Tanintézetünk tiszteletbeli tanára Tömöri Anastasius úr, ki ^múlt iskola évben is három darab arany jutalmat tűzött ki azon VIII. osztálybeli növendék számára, kinek legkifejlettebb magyar stílusa van, ezen nemes buzdítást az évben is folytatja, sőt nevelve azt, a mennyiben a nevezett czélra 5 db. aranyat tűzött ki. — Tiszteletbeli tanártársunk körülményei s a viszonyok nem engedik meg, hogy ő a tanításban velünk közvetlen részt vegyen. Adja Isten, hogy ily közvetett eszközök által tovább is sokféle módon hasson intézetünk életére.
