MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1989
1989. január 24. • 853. őe. - Oldalszámok - 1989. 853. 26.
^ Sürgető feladat a szerkesztőségi vezetés rendezése, a vezetés erősítése. Sem a lap, sem a kollektíva szempontjából nem igazán szerencsés dolog, hogy a két elsőszámú vezető lényegében egyszerre távozik, s mindmáig megoldatlan utánpótlásuk. Felelősséggel szólni kell arról is, hogy vezetői együttműködésünk az eltelt években nem volt felhőtlen, ez időnként következetlen döntésekben és számonkérésekben nyilvánult meg, s mindez kedvezőtlen hatással volt a szerkesztőség légkörére, a szerkesztők, a rovatvezetők, a munkatársak közérzetét bizonytalanná tette. Arra kell törekedni, hogy a megyei lap szerkesztősége váljék a megye egyik politikai műhelyévé, információs központjává. Ez természetesen feltételezi, hogy felkészült, tájékozott, a politikai munkában jártas, szemléletükben folyamatosan megújuló, felelősen gondolkodó és cselekvő szerkesztők, rovatvezetők és újságírók dolgozzanak a lapnál. A szerkesztőségi kollektíva jelenleg csak részben felel meg ezeknek a követelményeknek. Ez egyrészt káderpolitikai munkánk következetlenségeivel, kényszerű kompromisszumaival magyarázható. A szerkesztőségben magas a fluktuáció. Az elmúlt négy év alatt 16-an hagyták el a lapot különböző okok miatt, s a folyamat most sem fejeződött be. Igaz, a távozók helyére - gyakran nagy erőfeszítések árán - újak álltak. 1988-ban a lap történetében először a szerkesztőségi létszám elérte a 28-at. A változás azonban az esetek jórészében nem jelentett minőségi cserét. A munkatársak egyrésze fiatal, kevés politikai, szakmai tapasztalattal rendelkezik, napi munkája mellett tanul. A rovatvezetők, a gazdaságpolitikai, belpolitikai, művelődéspolitikai, valamint a balassagyarmati csoport vezetője felkészültek, nagy politikai és szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek. A rovatok tevékenységén azonban ez nem látszik igazán - az előbbi okok miatt. Tehetséges, tapasztalt újságírók, megyei, vagy országos lapoktól nehezen jönnek a megyébe és nem is kötődnek ide igazán. A szerény életkörülmények és anyagi viszonyok nem jelentenek túlságosan nagy vonzerőt számukra. A továbbiakban még tervszerűbbé, még demokratikusabbá szükséges tenni a szerkesztőségben folyó kádermunkát. A fiatal, tehetséges újságírók nevelése mellett megdfelelő arányban kell foglalkoztatni a lap-