MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1989

1989. április 24. • 857. őe. - Oldalszámok - 1989. 857. 14.

\h - 4 Ez annak tudható be, hogy: * ; - a konvertibilis export a valódi versenyszférába került azzal, hogy a pótlólagos ösztönzés levált róla, = igy a hazai értékesítés és az export között reálisabb értékrend alakul ki, = az export pozíciókat jelentősen rontja a külföldön nem érvényesíthető hazai alapanyagáremelkedések hatása. Ahol nincs előzetes kötelezettség /exportpályázat pl. ruhagyár, RÉKGY/, vagy szaldójavítási kényszer /magas importigény miatt síküveggyár/ pusztán jövedelmezőségi szempontok vezérlik a kivitel volumenét, = a vállalatok az érdekeltség hiányát vetik fel, = a Ft kétszeri leértékelésének kedvező hatása még ezután jelentkezik. Várakozás tapasztalható pótlólagos preferenciák bevezetésére is. A nagy exportőreink közül az SKÜ jelentős visszaesése a szovjet alapanyagellátás bizonytalanságával függ össze. - a szocialista export jövedelmezősége a Rbl szorzó növekedése ellenére a magas termelési adó miatt csökkent, = a vállalatvezetők szerint a termelési adó mértékében széles körben kivételezések /pl: üvegipar, könnyűipar/ teremtenek egyenlőtlen helyzetet, = a szocialista kivitelt növelőket /BRG, NSZV, bányagépgyár, BFK/ döntően kapacitáslekötési kényszer motiválja. Az importliberalizálás az idei év fontos gazdaságirányítás lépése volt. Ennek kedvező hatása azonban a jelenlegi első lépcsőben / ez a technológiai importra terjed ki/ nem érinti széles körben a megye gazdálkodó szerveit. A tőkés alkatrészekhez való hozzájutást kétségkívül megkönnyíti üzemeinknek. A három évre meghirdetett és fokozatosan kiterjedő leberalizáció ugyanakkor figyelmeztető vállalataink számára, hiszen termékeik jelentős része versenypozícióba kerül. " '