MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1988

1988. július 26. • 846. őe. - Oldalszámok - 1988. 846. 23.

KI nyabb igényszintet képesek kielégiteni, ami egyben azt is jelenti, hogy az élvonalbeli gyártókhoz viszonyítottan 20-50 %-kal alacsonyabb árszintet tudnak elérni /SVT, öblösüveggyár 10-30 %, ötvözetgyár, SKU, RÉKGY 40-50 %/. Érthetetlennek tűnik, hogy az exportra gyártők felének még nincs megfelelő információja a versenytársakról. néhány üzemnél az export volumenének növekedésével csökkenő jövedelmezőség párosul, esetenként csak támogatással együtt érhető el a "0" szaldó, vagy szerény nyereség. /A kábelgyár tőkés exportja csak támogatás mellett jövedelmező, szocialista kivitele veszteséges./ E tekintetben figyelmeztető, hogy az ötvözetgyár nagy dinamikájú tőkés export előretörése még támogatással együtt is növekvő veszteséges kivitelt jelent, ami az egész vállalat gazdálkodási egyensúlyának megbomlásához vezethet. Csak a féléves mérleg hiányában jellemezném a múlt évi tényszámokkal az arányaiban mára is érvényes helyzetet azzal, hogy egy 70 mFt-os kivitel közel 20 mFt veszteséget eredményezett a vállalatnak, melyet - átmenetileg - egy szovjet re export eredménye és a támogatások csökkentettek 7-8 mFt-ra. Az ezévi szovjet beszállítás hiánya húzódik meg az I. félévi 50 mFt-os veszteségek mögött is. Nem arról van szó, hogy egy kedvező reexport lehetőségét ne használjuk ki, hanem arról, hogy anélkül a veszteségek igen komoly gazdálkodási problémákhoz vezetnek. a problémák következő csoportját az importtal összefüggő kérdések alkotják

. Gyakran éri vád az importhoz jutás merev rendszerét, időnként nagy volumenű export akad meg jelentéktelen importtételek hiánya miatt /kábelgyár, BRG/, A külkereskedelmi egyensulyteremtéshez az export bővítése mellett egyidejűleg figyelemmel kell kisérnünk a tőkés import felhasználást is.A beszerzési árak és az alapanyag /az alkatrészarány importon belüli változása miatt nem követhető pontosan nyomon a tőkés kivitel és behozatal együttmozgása. Figyelmeztető mégis, hogy /5 üzem esetében/ síküveggyár, NSZV, Vegyépszer, BRG, bányagépgyár negatív devizaegyenleget mutat a tőkés export és ugyanebből a relációból származó termelő felhasználás különbsége. A vállalatok véleménye szerint mindaddig, amig a szabályozás az import kiváltást nem tekinti egyen-