MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1988

1988. március 29. • 841. őe. - Oldalszámok - 1988. 841. 10.

^0 -•. — r > - T * v^ i * "• •• XO •• ; k. ^< ^ «* / „ pontokat képezzünk* Kiemelten kellene kezelni néhány települést és a döntést politikailag elfogadtatni a többi községgel* Heg kellene terem* teni a feltételét annak« hogy a megyébe értelmiség települjön, A lakos* ság csőkkenése mellett a másik legnagyobb gond^ hogy az értelmiség létszáma nem nő. Ma szellemi erők nélkül nem lehet kibontakozni, A legfon* tosabbfhogy a városokba települjön az értelmiség. Az anyag cimét módositani javaslom: az infrastruktúra helyzete és az el«maradott térségek fejlesztésének elgondolásaira. Szigeti Ernő elvtárs} Egyetértek a Oevcsics elvtárs által elmondottakkal. Az előterjesztésből * a cimével ellentétben * a téma megközelitésének területi jellege nem eléggé domborodik ki. Az anyagot ennek ellenére a mai állapotában is hasznosnak tartom« mert keresi a kapcsolódási pontokat* a kibontakozási programhoz. Különösen jónak tartom« hogy foglalkozik a hátrányos helyzetű térségek fejlesztési feladataival, A feladat meghatározásnál egyes témák nincsenek kellően kifejtve. Nagyobb hangsúlyt kellett volna adni pl, az erdőgazdálkodásnak az idegenforgalomnak a szolgáltatásnak, A népesség megtartás, a foglalkoztatás csak az infrastruktúra fejlesztésével együtt oldható meg. Felvetődött, hogy Rétság megpályázza-e a városi jegeimet? Ugy látom van esélye arra, hogy elnyerje és akkor egy célszerű településrendszer alakulna ki, Ozsvárt Dózsef elvtárs összefoglalója? A vitában elhangzottak inspirálnak arra, hogy néhány dolgot a VB számára történelmileg is érthetővé tegyünk. Az anyagnak az aktualitása éppen a fontosságában,, a megye sajátosságában van. Lényegében kibontakozási programunk irányáról vitatkozunk és ennek vannak előzményei végrehajtó bizottságunk munkájában is. Emlékezhetünk arra, hogy a VII, Ötéves tervre készülve a testületi ülésen külön foglalkoztunk a megye iparával, mezőgazdaságával a területfejlesztési ill, tanácsi tervek mellett. Már akkor felmerült egy olyan igény, hogy az ágazati fejlesztési irányok területi vetületét is vizsgáljuk meg, így született meg 1986-ban a területfejlesztési irányelv, amely hosszabb távra szóló feladatokat fogalmazott meg, A gazdasági- társadalmi kibontakozási program kidolgozásakor került napirendre élesebben, hogy a megye iparának és gazdasági potenciáljának a súlya csökkenő tendenciát mutat és hogy vannak a megyén belül komoly gondokkal küzdő területek, A várható feszültségpontokat mi megpróbáljuk kivédeni. Ezért kapcsolódott most a területfejlesztési irányelv kicsit szorosabban az elmaradott helyzetű térségek témaköréhez. Az anyagban minden kérdéssel nem