MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1987
1987. július 14. • 825. őe. - Oldalszámok - 1987. 825. 5.
5 az ifjúságpolitikai feladatokat a következő évben áttekintené és meghatározná a helyi tanácsok tevékenységének fő irányát is. Berki elvtárs - a tájékoztató alapján - nyilatkozhatna a sajtóban. Kovács József elvtárs: A tájékoztatóval egyetértek. Jó kezdeményezésekről, eredményekről adott számot. A tanácson az ifjúsági és sportosztály létrehozásával nagyobb hangsúlyt kapott az ifjúságpolitikai munka, javult a koordináció és az együttműködés más szervekkel. Az önálló szakigazgatási szerv kialakítása nem csökkenti más osztályok feladatait, az ifjúsági munka össztanácsi jellegét. Az 1987/88-as ifjúsági parlamentek tartalmi követelményeit a kormányzati szervek meghatározták, a helyi kérdések szabályozását a munkahelyi, intézményi vezetők hatáskörébe utalták. A parlamentek jó alkalmat nyújtanak a jelenlegi helyzetnek megfelelő feladatok kialakítására, a szemléletformálásra. Géczi János elvtárs összefoglalója: A napirenddel az a célunk, hogy két év után áttekintsük: mit tettek a tanácsok a megyei pártbizottság ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásáért. A szervezeti változások miként hatottak a munkára, a jelenlegi helyzetben hogyan végzik ifjúságpolitikai feladataikat. A tájékoztató reális, tartalmas, komplex áttekintést adott a végzett munkáról. A szervezeti változtatások mellett bemutatta azokat a jó kezdeményezéseket is, amelyeket a tanács az utóbbi években tett. Nagyon fontos tudatosítani, hogy a nehezebb körülmények senki számára nem jelentenek hivatkozási alapot. Keresni kell a lehetőségeket az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű hasznosítására. Az ifjúság maga is többet vállaljon, támogassa a helyes kezdeményezéseket. Ilyen szemléletet és hozzáállást igényel a Központi Bizottság július 2-i állásfoglalása is. Ezt kell a politikai munkában hangsúlyozni, más szerveknél is érvényesíteni . A tájékoztató és a vita alapján megállapíthatjuk, hogy a tanács ifjúságpolitikai tevékenysége összességében eredményes. Különösen a fiatalok pályakezdését, családalapitását, lakáshoz jutását segítették sokoldalúan. A fiatal szakemberek letelepítését támogatták a községekben is. Más területeken is vannak jó kezdeményezéseik. A helyzet változása még körültekintőbb lakásgazdálkodást igényel. Az üzemeknek is többet kell vállalni a fiatalok lakáshoz jutásának elősegítésében. Az OTP ezel kapcsolatos tevékenységét kisérjük figyelemmel, mert az önálló otthon megteremtése a család és a társadalom segítsége nélkül a fiatalok számára szinte lehetetlen.