MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1987
1987. március 10. • 815. őe. - Oldalszámok - 1987. 815. 3.
- 3 tenne. Összegezné a megyében jelenleg is meglévő kisebb, nagyobb kezdeményezéseket . Zsuffa Miklós elvtárs: Kulcskérdés, hogy megtaláljuk a vivóágazatokban a gazdaság dinamizálásának lehetőségeit. Az országoshoz képest is nehezebb helyzetben vagyunk tradiciónk, struktúránk miatt. Hiányoznak a vegyiparral, számitástechnikával, robottechnikával foglalkozó vállalatok. Ezért szükséges a szerkezetváltás, amely például a bányászatban megindult. Egyes központi programokhoz - mint például az exportfejlesztés, importhelyettesítés, energiaracionalizálás, számítástechnika - minden vállalatunknak megvan a kapcsolódási lehetősége. Ezek jelentős része ugyanakkor létszámfelszabaditással jár, amely a megyében gondot okozhat. A központi programok más részéhez, igy a hulladékhasznosításhoz is - már nehezebb kapcsolódni, mert ehhez beruházás, felkészült apparátus, kooperáció szükséges. Pedig ez jelenthetne megoldást az ipari struktúra átalakításában, s bizonyos mértékig a foglalkoztatásban is. Nemcsak vállalati, hanem megyei szintű feladatokról van szó. Főleg a megyén belüli jobb koordinációt, tanácsadó szolgálat létrehozását látom magam is szükségesnek. Emellett a szakosított szervezetek szolgáltatásait is igénybe lehetne venni. Közös és vegyes vállalatok alakitására is ösztönözni kell a gazdálkodó egységeinket . Juhász András elvtárs: A jelentés reális, jól érzékelteti, hogy az objektiv körülmények mellett nagy tartalékok vannak a szemlélet formálásában és abban is, hogy a pártszervezetek milyen igényt támasztanak a gazdasági vezetőkkel szemben. A vállalatok szervezeti mechanizmusában a közgazdasági és műszaki feltételekben a legtöbb helyen hiányosság van. A programokhoz lassú a kapcsolódás, a pályázatok eredményessége nagyon gyenge,mert azok többsége nincs kellően előkészitve. A fejlesztési tevékenység helyenként az igazgató személyéhez kapcsolódik, pedig megfelelő apparátus szükséges hozzá. Kevés az ötlet, s vállalataink egy része csak a meglévő gazdasági szerkezetben gondolkodik. Gyenge a programok ismeretének szinvonala. Kevés a vállalatoknak nyújtott információ, késedelmes a pályázatok elbirálása, sok az utólagos korekció. A salgótarjáni üzemek a meglévő technológiai folyamatokat korszerűsítették, gyökeres változtatást azonban nem tudtak végrehajtani. A teljesítmények hullámzóak, ennek elemzésére nagyobb figyelmet kellene forditani. Fejlesztési gyakorlatunk hiányossága, hogy nem terjed ki a termelési folyamat egészére.