MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1987

1987. szeptember 8. • 829. őe. - Oldalszámok - 1987. 829. 16.

(6 A palotáshalmi, szurdokpüspöki és ecsegi tsz-ek a szanálások, illetve a gazdasági mélypont után alaptevékenységűk szinvonalának jelentős emelése mellett, a konjukturális időszak után kezdtek csak jelentősebb tevékenységek szervezésébe. így szerepük mérsékeltebben meghatározó gazdálkodásukban. • .,''•'•' A buááki tsz-ben tartós gond, hogy az alacsony színvonalú alaptevékenységek instabil telephelyen kivüli kiegészítő tevékenységekkel párosulnak. A vezetés következetlenségét, kapkodását jelzi, hogy az öt év alatt inditott 36 tevékenységből 28 megszüntetésre került. A helyi foglalkoztatás gyakorlatilag megoldatlan maradt. Pásztó tsz-ben a gazdasági gondok egyik oka kiegészitő üzemágaik fejlesztési stratégiájában kereshető. A 70-es években kialakult ágazati szerkezet megmerevedett, nem kapcsolódtak be a térségen kivüli tevékenységek szervezésébe sem. Tény, hogy a gazdaságok összes fedezete közel felét /46,6 %/ térségen kivüli tevékenységeik termelik ki, addig a pásztói tsz-ben csupán 3 százalékát. A gazdasági környezet változásaihoz való rugalmatlan alkalmazkodás számokkal igazolhatóan bosszulta meg magát /10 millióról 1 millióra csökkent a gazdaság eredménye öt év alatt/. Végezetül tapasztalataink összegzése, hogy üzemenként jelentősek az eltérések a kiegészitő tevékenység fejlesztésében, irányításában, ellenőrzőttségében, melyek objektive kötődnek az üzemi adottságokhoz, de nem utolsósorban a vezetés színvonalához, stratégiai és taktikai érzékéhez is. Azok a gazdaságok, ahol a vezetés jól és időben felismerte a kiegészitő tevékenységben rejlő gazdasági előnyöket, illetve gyorsan tudott váltani, azok ma is eredményesen működnek. Ugyanakkor az elképzelések nélküli, a kiváró, lehetőségektől visszariadó vezetés gazdasági gondokkal küzd, bizonyitva, hogy a helyesen megválasztott üzemi stratégia hosszú távra meghatározza egy-egy gazdálkodó egység jövőjét. tisztelt Végrehajtó Bizottság! Az ágazat jelenlegi helyzete, a Központi Bizottság kibontakozási programja alapján megítélésünk, hogy a nagyüzemek kiegészitő tevékenységére továbbra is szükség van, s erőteljes, arányos fejlesztésük alapkövetelmény, mivel a kistermeléssel együtt növekvő szerepet