MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1986

1986. november 4. • 805. őe. - Oldalszámok - 1986. 805. 14.

fi A gazdálkodó szervezetek egy része rendszeresen élt a licenc és know-how vásárlás lehetőségével. Kiemelkedő a síküveggyár, az SKÜ és SVT gyakorlata, amely meglévő szellemi kapacitásával a vásárolt technika, technológia alkalmazása mellett annak továbbfejlesztésére is vállalkozott. Az üzemeknek szűk - de növekvő - köre törekszik a gépbérletekben rejlő lehetőségek kihasználására* Az elmúlt öt év műszaki fejlesztési célkitűzései differenciáltan és a kívánttól elmaradó hatékonysággal valósultak meg. A konkrét fejlesztési céloknak csak töredéke - az elindított K+P témák alig 5 %-a. - kapcsolódott a nagyobb eséllyel realizálódó központi programokhoz. Az üzemek által stratégiai jellegűnek minősitett fejlesztések aránya az összesnek mindössze egyharmadát^teszi ki. A források elaprózódása irányába mutat ho^r a fejlesztési témák számának aövefc#déa« aeghaladrja a ráfordításokét. Több esetben a sikeresen lezárt témák alkalmazásba vétele elmarad, ami általában a vezetői döntések, a piaci információk nem kellő megalapozottságával, illetve a bevezetés ráfordítási igényének alábecsülésével függ össze. A műszaki fejlesztés eredményeként bevezetett új, illetve korszerűsített termékek jövedelmezősége sok esetben alig kedvezőbb a korábban gyártottakénál sőt van köztük veszteséges is. Az üzemeknek több mint fele az utóbbi öt évben nem vezetett be űj termelési eljárást, vagy nem korszerűsítette azt érdemben. A gépbérletek gyorsabb ütemű elterjedését a jelentős többletköltségek nehezítik. A műszaki fejlesztési feladatok megvalósításában az üzemek szélesedő mértékben támaszkodnak külső kutató intézetek, egyetemek kutatási eredményeire. Az együttműködések zömmel konkrét eseti megbízatásokra alapozódnak. Az elmúlt időszakban ezek leggyakrabban az új nyersanyagok használhatósági vizsgálataira /épitőanyagipari üzemek/, új méréstechnikai, valamint -minősítési eljárások kidolgozására és alkalmazására irányultak. A jelentősebb fejlesztési elképzelések megvalósíthatóságára az üzemek tanulmánytervek készítésével bizták meg a kutató intézeteket /síküveggyár, SKÜ, ruhagyár/. A külső intézetekkel és egyetemekkel való együttműködésben,szellemi erőforrásaik kihasználásában ugyanakkor még sok a tartalék. A ma is meglévő tartűzkodás oka részben a megfelelő információk hiánya, részben a gazdálkodó egységek gyenge külső kapcsolatrendszere. A kutatási eredmények hasznosulása nem elég hatékony. Több tanulmány ugyanakkor csak jelentős többletráfordítással alkalmazható. A kutatási költségek lényegesen magasabbak, mint saját kutatás esetén.