MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1985

1985. július 18. • 771. őe. - Oldalszámok - 1985. 771. 106.

Az Ipari Minisztérium kezdeményezte több gyáregység, gyár le­ányvállalattá alakítását, pl. a BRG Salgótarjáni Gyára, Ipari Műszergyár Berceli Gyára, de ezek nem jártak sikerrel. A polgári jogviszony alapján az állampolgárok gazdasági cél meg­valósítása érdekében társulva önálló gazdasági munkaközösségeket hozhatnak létre. Az induláshoz és a folyamatos működéshez szüksé­ges feltételek biztosítottak voltak. Általában piacra orientált, nem eszközigényes tevékenységet folytatnak. Sok a szellemi (ter­vezés, szervezés, programkészítés) tevékenységet folytató szerve­zet. Gondjaik, problémáik hasonlóak a vállalati gazdasági munkaközös­ségekéhez. (Jelenleg 112 működik 677 fővel, 26 %, ill. 40 %.) A szövetkezeti szektorban - bár más szervezeti formák is alkal­mazhatók - elsősorban az ipari és szolgáltató szövetkezeti szak­csoportok , valamint az átalányelszámolásos részlegek terjedtek el A szakcsoportok létrehozásánál a szövetkezeti cél alapvetően a szövetkezeti problémák (jól jövedelmező tevékenység, munkaerő foglalkoztatás) megoldása volt. A tagok részéről a jövedelem­növelés volt a fő inditó ok. Létrehozásuk nem minden esetben szolgálta közvetlenül az anyaszövetkezet tagjainak érdekét, mi­vel szakcsoport megyén kivül (rendszerint Budapesten) végzi te­vékenységét és a szövetkezet tagjait kizárták a szakcsoporton belüli munka végzéséből. Többségükben közületek részére dolgoz­nak, lakossági igényeket csak minimális mértékben elégítenek ki. A szakcsoportok tevékenységüket önállóan végzik, de a vállalko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom