MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1985

1985. július 18. • 771. őe. - Oldalszámok - 1985. 771. 82.

- 4 A vállalatok többségének gazdálkodásában * elsősorban az időszak második felében - előtérbe került a külgazdasági környezethez való rugalmas alkalmazkodásra, a versenyképesség növelésére irányuló törekvés. Az ágazat export-árbevétele a termelés növekedését meghaladóan bővült, azonban mindkét reláció gazdaságosságának a romlása mellett a nem rubel elszámolású exportteljesítmény mindössze 1984ben érte el az 198o. évi szintet. A szervezeti és az irányítási rendszer korszerűsítése során három jelentős nagyüzem vált önállóvá. A gazdálkodás racionálisabb kereteinek megteremtése érdekében előtérbe, került a leány- és kisvá^alAfceJs,-vaXaj^Lnt kisszövetkezete£ létrehozása. "'4.*% A kisvállalkozások beilleszkedtek a gazdaság szervezeti rendszerébe, hozzájárultak a termelési feszültségek csökkentéséhez, azonban a lakossági szolgáltatás bővítésére, minőségének javítására vonatkozó elképzelések teljesen nem valósultak meg. A többségében pozitív fejlődési irányok ellenére még a magasabb műszaki színvonalú termékek minősége sem éri el a nemzetközi mértéket. Az ipar műszaki-technikai színvonala közepes, egjea ágazatoknál alacsonyabb az országos átlagnál. Az export árualapok bővítését segítő fejlesztések területén kevés a kezdeményezés. A magasabb feldolgozottsági forrást biztosító kapacitások bővítésének ütemnövekedése elmarad a szükségestől. A nullára leirt gépek aránya 22 %

t a bányászatban és kohászatban ennél lényegesen magasabb. Az üzemek többsége változatlanul nem megyei székhelyű, amely fékezSeg hat gazdálkodásuk belső hatékonysága növelésére, a kutatás-fejlesztési tevékenység teljesebbkörü kibontakozására. Az épitőipari szervezetek alapvetően kielégítették a csökkenő épitési igényeket, egyrészük tevékenységében erősödött a piachoz való alkalmazkodás. A jelentős beruházási visszafogás következtében a