MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1985

1985. január 2. • 757. őe. - Oldalszámok - 1985. 757. 30.

- 1.6 ­A megye iparának fejlődése a korábban kialakult strukturális jegyek megtartása mellett ment végbe* Az előirányzatokkal és a megye adott­ságaival összhangban a leggyorsabb a gépipar és az épitőanyagipar fejlődési üteme. A könnyűipar teljesítménye mérsékelten nőtt. A kül­szini fejtés hozamának növekedése eredményeként a korábbi szinten állandósult a szóntermelés. A kohászat termelése a nehezebb feltéte­lek miatt csökkent. A szövetkezeti ipar fejlődése egyenetlen. A differenciálódás - a hatékonyságbeli különbségek, a versenyképesség és a piaci rugalmasság függvényében - az üzemek között is fokozó­dott . Korszerűsödött a gyártmányszerkezet . Nőtt a versenyképes, a magasabb feldolgozottsági fokú termékek aránya /ragasztott üveg, erősáramú kábelek, alumínium radiátor és bányatám, harmadik generá­ciós URH készülékek, stb./ Folytatódott a gazdaságtalan termelés megszüntetése, illetve helyettesítése* A gazdasági egyensúly javításában a megye ipari üzemei a termelés hatékonyabbá tótelével az export növelésével vettek részt. Hozzá­járulásuk szerényebb az előirányzottnál, de az erőfeszitéseket jelzi, hogy bővült az exporttevékenységben részt vevők köre, szélesedett a közös érdekeltségen alapuló kooperáció. A rubel elszámolású kivi­tel növekedése egyenletesebb és dinamikusabb volt, s négy év alatt közel megkétszereződött. Davult az üzemek szállítókészsége, szerző­déses fegyelme. A nem rubel viszonylatú export a tervidőszak első három évében csökkent. Ebben elsősorban a tőkés piaci recesszió, valamint a termékek világpiaci színvonaltól való elmaradása játszott meghatározó szerepet. 1984-ben ismét nőtt a nem rubel elszámolású kivitel. Figyelemre méltó eredmények születtek az importkiváltásban, illetve az importhelyettesitŐ termékek gyártásában. A termelés műszaki-technikai alapjai tovább korszerűsödtek. Beruhá­zásra - a lehetőségekkel összhangban - a korábbi éveknél kevesebb, négy év alatt közel öt milliárd forint került felhasználásra. A fejlesztések elsősorban a versenyképes termékszerkezet kialakítá­sára, importkiváltásra, energiaracionalizálásra, a belföldi szük­ségletek magasabb szinvonalon történő kielégitése és a környezet­védelemre irányultak. Átadásra került a Balassagyarmati Kábelgyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom