MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1985
1985. augusztus 27. • 774. őe. - Oldalszámok - 1985. 774. 6.
6 - 5 2. Napirend Tájékoztató az uj bérgazdálkodási lehetőségek kihasználásáról a raegye kiemelt gazdálkodó egységeiben, /szóbeli/ Előadó : Szabó István elvtárs /A szóbeli élőterjesztés a jegyzőkönyvhöz csatolva./ Kérdést tett fel; Zsuffa Niklós elvtárs Hozzászólások Ouscsák György elvtárs : A vállalatok hatékonyságát befolyásoló intézkedések közül a legnagyobb érdeklődést az uj bérgazdálkodási formák bevezetése váltotta ki. Ezért érdemes volt a tapasztalatokat összegezni, akkor is ha végső következtetések levonására még nem alkalmas az időpont* A tájékoztatóval egyetértve ugy látom, hogy a bérgazdálkodásban van bizonyos előrelépés• A termelési költségek között a bér nagyobb figyelmet kapott. Előtérbe került az uj érték előállitása. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy kezdeményezzük a főhatóságok felé az uj formákra való áttérés egyszerüsitését. Szükség lenne arra is, hogy szorosabb kapcsolat legyen a létrehozott uj érték és a bérezési formák között. Ennek mérését meg kellene oldani gyáregységi szinten is. A bizalmatlanság a vállalatvezetők körében - mit a beszámoló felvetett - nem a politika iránt, hanem a szabályzókkal szemben van, amely mögött a stabilitás igénye áll. Devcsics Miklós elvtárs: A bérgazdálkodási formák tapasztalatairól szélesebb körben is érdemes tájékoztatni a pártszerveket, állami szerveket és a tömegszervezeteket, mert ez a kérdés az érdeklődós középpontjában áll. Ugy látom, hogy a gazdálkodó szervek elsősorban a szabályzókat vitatják és nem eléggé érzékelik, hogy mindez az egyensúly helyreállítását, a cserearány romlás megakadályozását szolgálja. Foglalkoztatáspolitikánkat sem sikerült eléggé ezzel összhangba hozni. A közvélemény nem látja világosan, hogy a szabályzók változatásával egy olyan termelési struktúra kialakítására törekszünk, amely a foglalkoztatás fenntartása mellett, a cserearányt is javitja. A bérszabályozás uj formái ebben az irányban hatnak. Végső soron arra lenne szükség, hogy a vállalatok önállóan dönthessenek a ren-