MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1984

1984. október 23. • 752. őe. - Oldalszámok - 1984. 752. 27.

- 5 Egészségügyi és szociális gondoskodás Az egészségügyi helyzet, az egészségügyi kulturáltság erősen differenciált. A telepről kiköltözöttek nagyobb részének életmódja közeledik a társadalmi átlaghoz. Érezhetően csökkennek az egészségügyi, szociális gondok. A telepi körülmények viszont nagyraértékben befolyásolják az ott élők egészségi állapotát. A családalapítás, családtervezés többségüknél ismeretlen. Az itt élő cigány nők körében magas a koraszülési arány, a súlyosan károsodott gyermekek száma. Hagy gond az alkoholizálás, hogy csak a legfontosabbat emlitsem* Magas körükben a szociális segélyezésre szorulók száma. Arányuk a segélyezettek között az 1975. évi 27 ^-ról 40 % fölé emelkedett. Állampolgári magatartás, közéleti aktivitás A cigány lakosság helyzetének javulásával - ha a kivántnál lassúbb ütemben is - növekszik a közmegbecsülést élvezők száma. A korábbi 26-al szemben 49 tanácstag van. /l megyei, országos 44o tanácstag./ A koordinációs bizottságnak 4, a különböző társadalmi szerveknek közel 750 fő aktívája van. Ezek munkahelyükön ós lakóhelyükön egyaránt megbecsült állampolgárok. A telepen élőkre azonban jellemző az elzárkózás. Körükből kerülnek ki a törvényes rend, a szocialista együttélés szabályainak megsértői. A hatóságok által lefolytatott eljárások során arányukat meghaladó mértékben követnek el szabálysértést, /tankötelezettség 36 %

9 önkiszolgálóban elkövetett lopás 12.%/» Hövekszik körükben a bűnelkövetők száma is. 1980-ban 1595 ismertté vált bűnelkövetőből 80 cigány /5 %/ 1983-ban 1788-ból 169 /9 %l. Ezek azonban egyre jobban elszigetelődnek a becsületes cigány tömegektől. E területen a megelőzés érdekében egyre javuló ezin* ':> vonalú az együttműködés az állami, a társadalmi és rendőri szervek között. A párt-, állami és társadalmi szervek munkája A megyei párt szervei és szervezetei rendszeresen foglalkoznak a cigányság életkörülményeivel.