MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1984

1984. október 23. • 752. őe. - Oldalszámok - 1984. 752. 24.

- 2 számottevő cigány lakosság. A lakossághoz viszonyított arányiak folyamatosan nő. - 1976-ban 6,2 %

9 1984. január 1-én 7,5 í. Számiak közel 18 ezer fő. /17.655/ Áz élveszületési arány közel háromszorosa a megyei átlagnak, de az utóbbi két évben csökkenő. /1983-ban 27,7 ezrelék, nem cigány 10,6 ezrelék, megye összesen ll

f

9 ezrelék/. Területi elhelyezkedésük eltérő. A megyei átlagot meghaladja számuk Bátonyterenye, Salgótarján, Szécsény körzetben, de létszámuk csaknem megduplázódott Salgótarjánban is. Többségük falvakban él, a vándorcigány réteg a megyében megszűnt. Foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok A cigányság életében a foglalkoztatottság hozta a legnagyobb eredményt. Az 1980-as felmérések szerint a munkaképes cigány lakosság 64,5 %-a volt aktiv kereső, /férfi 78,5 %, nő 50,5 %/ Jelenleg az aktiv keresők aránya 65,3 %

f /férfi 78,6 %, nő 51 %/ az országossal közel azonos - férfi 80 %, nő 50 %/. Számszerűleg nőtt a munkaképes cigány lakosság foglalkoztatottsága, gazdasági aktivitásuk aránya azonban alig változott. Különösen a nők foglalkoztatása alacsony, de fokozottabb munkáb§r állitásukat a szülések magas aránya ma is akadályozza. A foglalkoztatottak 44,6 %-a iparban, 20,4 %-a építőiparban, 15,4 %-a mezőgazdaságban, de figyelemre méltó a kiskereskedésben is a 3,5 %. Zömük segéd- és betanított munkás 76,9 %, s csak 12,7 % szakmunkás - országosnál kedvezőbb 10-12 % - nem fizikai állományú 6 %

m A foglalkoztatottak 68,3 %-a állandó munkát vállal. Ez az arány jobb együttműködéssel tovább növelhető. Foglalkoztatás területén ma különösebb gond nincs. Bérezés területén nem tapasztaltunk különbséget cigány és nem cigány dolgozó között. Az átlagkeresetek - a munkától függően 2500 és 3700 Ft. körül alakulnak. Jövedelmük alakulásában nagy szerepe rem a béren kívüli juttatásoknak. Beilleszkedésük felgyorsult. Körükben is egyre több a törzsgárda, a szocialista brigádtag.