MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1984

1984. október 23. • 752. őe. - Oldalszámok - 1984. 752. 17.

ii 5 III, A képviselők parlamenti munkája az országgyűlési ülések között, az állandó bizottságokban folyik. Itt a viták kötetlenebbek, nagyobb lehetőség van a vélemények ütköztetésére, az érvek szembesítésére, a bizottsági munka iránti érdeklődést bizonyltja az a tény is, hogy a képviselők aktivan résztvesznek olyan bizottságok ülésén is, melyeknek nem tagjai. A választás óta a képviselők egy-két alkalommal felszólaltak a plenáris ülésen, megnövekedett önállósággal, saját gondolatokkal erősödtek a felszólalások, a megyei szervek a képviselők kérésére szóbeli vagy irásos információkkal segitik a felszólalókat és néhány esetben a csoport tagjai is tesznek javaslatokat, A parlamenti felszólalásokat általában az jellemzi, hogy a vitába&

n

az országos összefüggéseket rendszerint a választókerületük helyzetének bemutatásával, valamint munkahelyi tapasztalataikkal egészitik ki. A bizottsági üléseken a szabad, kötetlen véleménynyilvánítás jellemző, a plenáris üléseken a felolvasás. Korlátozza az érdemi vita lehetőségét az a kialakult körülmény, hogy a képviselők a törvénytervezetek, fejlesztési koncepciók, szabályozó rendszer módosítására irányuló előkészitő munkába általában akkor kapcsolódnak be, amekor a tervezetek már lényegében elnyerték végső formáikat. A tervezetek általában nem tartalmaznak alternatívákat, a döntéselőkészités jelenlegi rendje ritkán teszi lehetővé egy-egy javaslat alapgondolatának beépitését. Az interpelláció lehetőségével a Nógrád megyei csoport tagjai eddig nem éltek. IV. A képviselők kapcsolata a párt és állami szervekkel, tömegszervezetekkel rendszeres és folyamatos, képviselőket segitő munkájuk a közigazgatás átszervezése alatt és után is zökkenőmentes volt. A képviselők is segítették az állami szervek munkáját az átszervezés szükségességének megértetésével, az aggodalmak eloszlatásával. ./.