MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1983

1983. február 15. • 708. őe. - Oldalszámok - 1983. 708. 19.

2 Tisztelt Végrehajtó Bizottság! A KISZ tömegbefolyását alapvetően két tényező határozza meg. Ezek a következők; a társadalmi környezet; és a KISZ-szervek, szervezetek tevékenysége. Először a társadalmi környezet hatásáról. A munkásfiatalok elvárásait az ifjúsági szövetség irányába társadalmi helyzetük, eszmei- politikai arculatuk, szakmai felkészültségük, általános műveltségük, élet- és munkakörülményeik határozzák meg. Társadalmi helyzetüket elemezve megállapitható, hogy a munkásfiatalok jelentős szerepet töltenek be a megye politikai, társadalmi életében. Ifjúságpolitikai határozatnak megfelelően növekedett közéleti szerepük, a megye különböző szintű tanácsi, társadalmi ós tömegszervezeti testületekben. Ezek munkájában közel rétegük arányában vesznek részt. Jelentős szerepük van a megye gazdaságában mint létszámukat, mint szaktudásukat alapul véve. A megyében a fizikai dolgozók 33 %-a /27666 fő/ 3o éven aluli, ez az iparban 4o %•/ a mezőgazdaságban 14 %• Eszmei- politikai arculatukat jellemzi, hogy döntő többségük elfogadja a szocialista társadalmi rendünket. Készek a feladatok teljesitésére, fokozódott körükben a tenniakarás, mind aktivabban politizálnak. Igénylik környezetükben a rendet, a fegyelmet, a nyíltságot. Értelmes célok érdekében áldozatokat vállalnak. Elismerik a szocialista társadalom eredményeit, vállalják a munkásmozgalmi hagyományok Őrzését, továbbvitelét, készek a szocialista vivmányok, a haza védelmére. Az általában jellemző pozitiv jellemvonások kialakulását befolyásolja a megye sajátossága, településének és a gazdaságának szerkezete. A megyében dolgozó fiatalok kö?ül minden második naponta bejár munkahelyére. Két városunknak legnagyobb a vonzáskörzete. A fiatalok 53 ?6-a Salgótarjánban és Salgótarján járásban ól, 27 %~a Balassagyarmat városban és járásban. Pásztó és Rétság járásból a fiatalok jelentős része a megyén kivül dolgozik. A településszerkezetből következik, hogy a fiúról bejáró munkásfiatalokra még mindig nagy hatást gyakorol az otthoni életmód, a meglévő szokások, hagyományok, ezek lassítják munkássá válásukat. Körükben az egyéni érdek előtérbe kerülése, a vallásos befolyás hatása erőteljesebben hat, mint a munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező pl. Salgótarján város munkásfiataljaira. Az 197o-es években megindult ipartelepítések megnövelték a munkalehetőségeket. Ezek az újonnan telepitett gyárak kollektivái többszöri átalakuláson, erőteljes fluktuáción mentek át, amig stabilizálódott létszámuk, munkás-