MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1983

1983. január 4. • 705. őe. - Oldalszámok - 1983. 705. 17.

{? . - 8 •-• ügyeleti munka nem kielégitő fejlődése, a tanulmány^ felügyelők fluktuációja. A pedagógusok továbbképzésében sok kezdeményezés tapasztalható, de összességében nem elég hatékony a fejlesztéstérdekében hozott politikai döntések megvalósítása. - A társadalmi és tömegszervezetek közül elsősorban a KISZ, az úttörőmozgalom, a szakszervezet és a BOT megyei, helyi szervei támogatták leghatásosabban a közoktatáspolitikai célok, nevelési programok megvalósítását. Saját testületük döntései alapján foglalkoznak oktatáspolitikai kérdésekkel, főbb akciójuk, kezdeményezésük - pl. a KISZ tanulmányi mozgalom, tudományos-technikai uttörőszemle, a pedagógus szakszervezet segitsége a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek^ a HHP szülői munkaközösségeket patronáló tevékenysége - bizonyult hasznosnak, életképesnek. A pedagŐgus szakszervezet kezdeményező részese a pedagógusok élet- és munkakörülményei javitásának. felméréseik, elemzéseik segitik a döntéselőkészitést. Munkakapcsolataik megyei szinten javultak. Esetenként tapasztalható, hogy az oktatáspolitikai kérdések testületi megtárgyalását a tömegszervezetekben nem követi érdemi munka, egyes szervek lanyagi támogatásra korlátozzák közoktatáspolitikai tevékenységüket. Yan olyan tapasztalat is, hogy a társadalmi szervek vállalt feladataikat az iskolákkal akarják megoldatni. A pedagógus szakszervezet tisztségviselőinek, aktivistáinak a tevékenysége nem elég igényes. _ Az jakolavezetéa színvonala az intézmények többségében javult. Az intézmények élére nagy számban kerültek fiatal, korszerű szemléletű igazgatók. A határozott idejű vezetői megbízások rendszere bevált. Növekedett a vezetők önállósága és kezdeményezőkészsége, jobb az állami és mozgalmi vezetés együttműködése. Az iskolavezetés nagy gondot fordít a társadalmi, üzemi kapcsolatok fejlesztésére, a szülői házzal való szorosabb kontaktus kialakítására. Erősödött a közoktatás és a közművelődés kapcsolata. Sok helyen azonban még ma is kedvezőtlen az arány a vezetés munkájában a gazdálkodó, szervező és a pedagógiai tervező, elemző, ellenőrző tevékenység között. Következetlenségek tapasztalhatók az igénytámasztásban, nem elégséges a nevelők önállóságának, kezdeményezőkészségének ösztönzése, lem megoldott a vezetői utánpótlás tudatos felkészítése. A társadalmi kapcsolatokban sok a formális elem, nem zökkenőmentes az iskolák és a közművelődési intézmények együttműködése.