MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1982
1982. január 19. • 679. őe. - Oldalszámok - 1982. 679. 35.
4 Z5 Ugyanakkor kétségtelen a törekvés ezek leküzdésére, a politikai tisztánlátás fokozására. Ezt tapasztaltuk egyebek között a KB 1981. március 26-i határozatának feldolgozása, továbbá a szakszervezetek, a Hazafias Népfront, a KISz kongresszusát, és más fontos belpolitikai, társadalmi eseményt követő politikai munkánk során is* Fontos kérdésekben hozott előrelépést az SzKP XXVI. kongresszusa anyagának szervezett tanulmányozása is: hallgatóink jobban ismerik és értik az SzKP bókeprograraját, a Szovjetunió nemzetközi tevékenységét, belső társadalmi fejlődésének tapasztalatait ós feladatait. A megyei testületi határozatokat - esetenként a megfelelő központi döntéssel összekapcsolva - szintén rendszeresen feldolgozzuk. A folyó évben pl. a párt munkamódszeréről és munkastílusáról, a szövetségi politika megyei gyakorlatáról, az 1981. évi gazdasági eredményekről és az 1982. évi feladatokról, továbbá a közgondolkodás fejlődéséről szóló dokumentumokat dolgozzuk fel. Gazdaságpolitikai propagandánk A gazdaságpolitika általános és helyi kérdéseit minden tanfolyamon rendszeresen feldolgozzuk, önálló témaként, de az egyes tananyagrészek és a gazdaság egy-egy problémakörének összekapcsolása utján is. Oórészt ennek tudható be, hogy hallgatóink gazdaságpolitikai ismereteinek szintje, szemlélete kedvezően alakult. Népgazdaságunk helyzetét, lehetőségeit, feladatait reálisabban értékelik, s nagy többségükben kialakul a helyi tennivalók keresése, a cselekvési készség is. Az ismeretek alkalmazáskészségére utal pl. számos jól sikerült pályamunka és szakdolgozat. Bár egyre tudatosabban törekszünk a gazdaságpolitikában is a dialektikus és történeti látásmód fejlesztésére, ma sem ritka, hogy a hallgatók egy része /főként humán-értelmiségi, fiatal, és nő-hallgatóink köréből/ átmenetileg hibásan látja, elszigetelten értelmezi a gazdasági szféra egyes jelenségeit. A legutóbbi hónapokban a kiegészitŐ gazdaság fejlesztése, az ipari kisegitŐ és kisüzemek, kisszövetkezetek, termelő vagy szolgáltató szakcsoportok létrehozásának engedélyezése váltott ki nagy érdeklődést, sok vitát. Azt, hogy a hozott intézkedések sok tekintetben eddig is folytatott tevékenységet terelnek törvényes és ellenőrizhető mederbe, hogy a vállalatok vállalkozói vonásainak erősitése, az egyéni kezdeményezés jobb integrálása a szocialista gazdálkodás eszköztárába a társadalmi-gazdasági viszonyok szocialista jellegét erősiti: a hallgatók többsége ós a tanárok egy része nem azonnal értette, látta helyesen. Az átmeneti bizonytalanságot az információk késése okozta. Dezinformáló volt a TV "árverés" közvetitése: sokan a milliós tételeket nem a garantált nyereség öszszegének, hanem készpénzben lefizetendő bérleti dijnak vélték. A tanárok - ide értve a függetlenített apparátus tagjait is - nem a döntések célját, helyességét vitatták, hanem az alkalmazott formák, az intézkedések lehetséges negativ hatásaival szembeni aggályait fejezték ki, s emellett a propaganda során felhasználható érvek összegyűjtésén dolgoztak. A bizonytalanságot 3-4 hónap alatt sikerült leküzdenünk. Ebben szerepet játszottak természetesen a döntéseket helyesen magyarázó sajtócikkek, rádió- ós tv-adások is. A propagandisták egésze, a hallgatók nagy többsége ma már nem csak ismeri, de el is fogadja és cselekvően támogatja a párt emiitett kérdésben kialakított koncepcióját, s a hozott állami intézkedéseket. A problémakör nem került le napirendről, de a kérdések, felvetések jellege megváltozott: már nem elvi-politikai kételyek, aggályok, hanem a döntések gyakorlati, helyi érvényesítésével kapcsolatos várakozás a jellemző.