MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1978

1978. február 7. • 572. őe. - Oldalszámok - 1978. 572. 19.

-3- # Az alaptevékenységhez kapcsolódé társulások közül eredményesen a DROGOTION gazdálkodott, az "Úttörő" SERKÖV első izben 1976-ban zárt eredménnyel, mig az AGROLABOR nem tudott eredeti céljának megfelelni. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az élelmiszeripari feldolgozásban megyénkben a felszabadulás óta az egyetlen új beruházás is társulásban valósult meg. /"Karancs" Hűsipari Szövetkezeti Közös Vállalat/. 2. Nem jogi személyként 8 gazdasági együttműködés tevékenykedik a növénytermelésben, az állattenyésztésben és a fagazdaságban, amelyek célja a több termelés, a helyi adottságok jobb kihasználása, a hiányzó kapacitások megteremtése, /bogyós, burgonya, juh stb/. Működésük eddigi eredményei - a burgonyattermesztési együttműködés kivételével - nem kielegitoek, tevékenységükben sok a formalitás. Mezőgazdasági nagyüzemeink 50 %-a növénytermelési, 43 %-a állattenyésztési termelési rendszerek tagja. Jelenleg a nagyüzemi búzaterület mintegy 24 %án, a kukorica 27 %-án, a cukorrépa 16 %-án, a borsó 54 %-án, legelő 5 %~án rendszerben történik a termelés. Növénytermelési rendszerekhez elsősorban a jobb adottságú üzemek kapcsolódtak. Összességében javult az iparszerü termelés feltétele, a termelési tényezők összhangja. Pozitiv eredmény elsősorban a búzatermesztésben van. Egyes növényeknél /cukorrépa, kukorica/ a többlet-ráforditás a hozamnövelésben nem realizálódott, amelynek fő oka a technológiai fegyelem fogyatékossága. A nagyüzemi tehénállomány 14 %-a, a koca 66 %-a van rendszerben. A pecsenyecsirke teljes mennyiségót rendszerben állitják elő az üzemek. A kezdeti eredmények eddig biztatóak. 3. A mezőgazdasági társulások száma megyénkben összességében nőtt /országosan csökkent/. Tevékenységi körükben ugyan az elvárásnak nem mindenben tudtak eleget tenni, mégis bizonyították létjogosultságukat. A még meglevő objektiv és szubjektiv gondok, üzemen belüli és kivüli problémák ellenére a mezőgazdaság termelésfejlesztésének az egyik fŐ útja. Legfőbb probléma a szabad fejlesztési eszközök hiánya. Ezért minden jelentősebb társulás megyénkben központi és megyei fejlesztési támogatások-