MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1978

1978. április 18. • 577. őe. - Oldalszámok - 1978. 577. 24.

Ih - 5 Néhány kérdésben még további vizsgálat és a gyakorlat egységesítése szükséges: a/ Nem mindenütt egyértelmű az éves átlagkereset megállapítása; pl: - néhány helyen az éves nyereségrészesedésre, a szövetkezetekben a zárszámadásra várva csak március végén kerül sor a besorolásra; - a keresetet kigyüjtetik, pl. a Nógrádi Tsz. alapszervezetnél a taggyűlés hozott határozatot, hogy a bércsoport gyűjtse ki az átlagkereseteket; helyenként a nyugdij melleti jövedelmet is beszámitják a tagdijba, néhány esetben a nyugdijas bevallása alapján. b/ A salgótarjáni járásban, ill. a Szénbánya Vállalatnál jelentkezett a legtöbb tagdij vita, a besorolásokat politikai feszültségek közepette végezték. Ez a vita - a vitatkozó párttagok arányát tekintve - nem volt sokkal jelentősebb mértékű, mint más területeken. A probléma nagyrészt abból adódott, hogy 1976-ig az alapbér alapján fizették a tagdijat. Az átlagkereset és az alapbér közötti differencia az évek során kb. 60 %-os mértékűre nőtt. Hasonló nagyságrendű tagdij növekedés eléréséhez jobb politikai előkészítésre lett volna szükség. Folyamatos politikai előkészitő munkára, megalapozott érvanyag kellett volna. /Nem volt elég meggyőző, hogy a megyei PB igy foglalt állást./ Erre a munkára sem a vállalati, sem a járási PB nem forditott elég figyelmet. A viták lezárásához esetenként adminisztratív módszerekkel kísérleteztek. Az 1978. elején jelentkező problémák ezzel magyarázhatók. c/ A meglevő problémák egy részét azzal igyekeznek megmagyarázni, hogy nem volt egyértelmű központi útmutató, az átlagkereset számítás módjára. Az irányitó pártszervek egyrésze sem mutatott következetességet. d/ Salgótarján városban a tagdíjfizetési fegyelem erősödése mellett a vezetők körében csak részben sikerült érvényesíteni a tagdíjfizetési követelményeket, Egyes törzsgyárakban /pl: ZIM/ az átlagkeresetet szűkebben értelmezik, amely a salgótarjáni gyár-