MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1977

1977. november 1. • 563. őe. - Oldalszámok - 1977. 563. 37.

- 4 ráitatja a szakemberhiány és a képesités nélkül foglalkoztatottak jelentős aránya. Ezek feloldására részben már születtek, részben folyamatban vannak megfelelő intézkedések. II. A TAKÁCSOK GAZDÁLKODÁSA, A HATÉKONYSÁG JAVÍTÁSÁRA TETT INTÉZKEDÉSEK 1971-től a feladatok további decentralizálásával a helyi tanácsok, intézmények Önállósága nőtt, ami feladataik jelentős bővülését is magával hozta. Az előzőekhez szükséges anyagi eszközök tanácsainknál rendelkezésre álltak. A megváltozott helyzetnek megfelelő szakemberéi* loaány az önállóan gazdálkodó megyei intézményeknél és a városi tana* csóknál általában'adott volt, a községi tanácsoknál és intézményeknél viszont esetenként problémák jelentkeztek. Mindez a felügyeleti szervek segítő szerepének fokozását igényelte. Ennek megfelelően a korábbi időszakot' meghaladóan volt szükség tanfolyamok, továbbképzések szervezésére, irányelvek kiadására és helyszini közreműködésre. Emellett szűkebb körben sor került a személyi feltótelek javitására i3. AZ ágazatok gazdálkodásának szervezésében segitséget jelentett, hogy a központi és megyei párthatározatoknak megfelelően egy-egy ágazatra* azon belül a kiemelt feladatokra szakmai célkitűzéseken alapuló hoszszutávu fejlesztési tervek készültek /közoktatás, közművelődés, vízgazdálkodás stb./ összhangban az egyes településkategóriákat meghatározó megyei településhálózatfejlesztósi tervvel. A helyi tanácsok és intézmények többsége helyesen élt az önállóságból fakadó lehetőségekkel. Nőtt a felelősségük a feladatok végrehajtásában. A gazdálkodásban a tudatosság, a tervszerűség, az ésszerű takarékosság, az eszközök hatékonyabb felhasználása fokozódott. Gondot jelentett viszont, hog több helyi tanács - a sürgető társadalmi igények kielégitése érdekeben - erejét és a megyei orientációt is meghaladó mértékű fejlesztéseket valósitott meg, nagyrészt a kulturális ágazatban /óvoda, napközi/. A tervezettet meghaladó mértékű fejlesztések a költségvetés pénzeszközeinek racionális átcsoportositását igényelték, i. terven fölüli többletfejlesztések helyenként az ellátás*' ban is feszültséget okoztak. ellenőrzési tapasztalataink alapján megállapítható, hogy a gazdálkodásban a kedvező tendenciák mellett az ágazati irányítás és a takarékos gazdálkodás ma sem érvényesül maradéktalanul. Egyes tanácsok nem biztositanak kellő önállóságot intézményeinek, ugyanakkor néhány intézmény nem él megfelelően az önállósággal. Előfordul az is, hogy egyes feladatok megoldására a költségvetési eszközök rendelkezésre állnak, felhasználásuk ennek ellenére nem történik^meg. Intézményeink egy részénél az eszközöket nem a legszükségesebb célra fordítják; elŐ- • fordulnak pazarlások, indokolatlan be3zerzesek is. Visszaélés, egyéni haszonszerzés csak elvétve fordul elő. A gazdálkodás hatékonyságát rontja, hogy egyes rokontevókenységeket párhuzamosan látnak el, esek feloldására az intézményi integráció közeljövőben történő megvalósításánál figyelemmel kell lenni. líéhány esetben tapasztalható volt a feladatok nem kellő rangsorolása, a lehetőségek nem kielégitő kihasználása, ugyanakkor irreális igények támasztása is. <f