MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1976

1976. február 24. • 520. őe. - Oldalszámok - 1976. 520. 21.

* A cselekvési program meghatározza, hogy negyedévenként a gazdasági vezetés számoljon be az előrehaladás mértékéről, az esetleges akadályokról és ugyanilyen ártelmll beszámoltatásra kötelezi alapszervezeti viszonylatban az egyes gyáregységek vezetőit is. A cselekvési program fő hangsúlyt helyez arra, hogy a párt, a szakszervezet, a KISz és más tömegszervezetek, a gazdasági vezetés és a teljes vállalati kollektíva egységes szemlélete alakuljon ki a feladatok értelmezése és végrehajtása terén, mert csak igy remélhető, hogy terveink gyakorlati végrehajtása időarányosan és folyamatosan halad* Ennek erdőkében Pártbizottságunk, Szakszervezeti Bizottságunk és más társadalmi szervek, testületek, az Üzemi demokrácia különböző fórumainak képviselőivel még előkészületi állapotban megvitattuk elképzeléseinket. Tájékoztattuk a testületeket a szabályozó rendszer változásainak lényegéről, a követelményszintek jelentős mértékű növekedéséről, A kialakult tervet nagyaktiva értekezleten ismertettük* Az egyes részlegekre háruló terveket meglehetősen aprólékos pontossággal bontottuk fel és termelési tanácskozásokon vittük a dolgozók elé. üzemi sajtónk is meglehetősen nagy teret szentelt a feladatok ismertetésére. Nagy súlyt helyeztünk arra is, hogy a tervek megismertetése adjon alapot a munkaversenymozgalom vállalásaihoz, a szocialista brigádok aktuális feladataihoz. Dolgozóink által kialakított véleményekből kiszűrhető, hogy általánosságban egyetértenek ezekkel a fejlesztési koncepciókkal, munkahelyi korszerűsítésekkel, a termékszerkezet javítására irányuló elképzelésekkel, melyeket terveinkben megfogalmaztunk. Khhez kapcsolódva az aktivaértekezleten Is és a termelési tanácskozásokon is nagy számban hangzottak el észrevételek. A javaslatok és felszólalások jelentős részében megfogalmazásra került a fokozott mértékű munka- és technológiai fegyelem szigorítása, az adminisztratív létszám csökkentésének szükségessége és általában az is megértésre talált, hogy a gazdasági egyensúly helyreállítása érdekében a kollektív- és személyi felhasználás mértékének növekedése szerényebb ütemű lehet. -/