MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1973

1973. március 27. • 444. őe. - Oldalszámok - 1973. 444. 52.

2 helyezték, Nagy érdemeket szerzett az 1920-as nagy bányász­sztrájk szervezésében. Ekkor került kapcsolatban Bódi Pál, Hrúz József és Hegedűs Lajos elvtársakkal, akik a bányánál mozgalmi vezetők voltak, jelenleg elismert munkásmozgalmis­ták, A csendőrök Bertók elvtársat gyakran zaklatták, munka­helyéről elbocsájtották. Az üldözések elől 1930-ban Belgium­ba vándorolt, ahol 8 hónapot töltött. Hazatérése után "feke­te listára" került, állandó munkát nem kapott, alkalmi mun­kából élt. Az állandó csendőri felügyelet ellenére is részt vett sztrájkok szervezésében, röplapok terjesztésében, kü­lönböző bérharcokban. Ebben az időben is tartotta a kapcsola­tot Bódi és Hrúz elvtársakkal, 1940-ben több hónapra behívták katonának, szakszervezeti tagsága emiatt megszakadt. Katona ideje alatt több háborúellenes megmozdulást szerve­zett, katona társait a Szovjetunió iránti szinpatizánsság­ra biztatta. Ezekért 1944-ben hadbiróság elé állitották, ahonnan megszökött, A felszabadulás után azonnal bekapcsolódott a kommunista párt helyi szervezésébe, majd megválasztották a pártalap­szervezet titkárának, A földosztásban aktivan tevékenyke­dett, mint a földosztó bizottság elnöke. Később megálasz­tották a FÉKOSZ elnökének. 1948-49-ben részt vett a földmű­ves, majd a termelőszövetkezet megszervezésében, amelynek elnöke volt, 1956-tól nyugdijas. Idős kora ellenére azonban még ma is - egészségi állapotához mérten - részt vesz a párt és a közéletben, A Kivételes Ellátások Bizottsága 1970-ben Bertók elvtárs 892,-Pt-os nyugdiját 1,200 Et-ra egészitette ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom