MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1973
1973. február 13. • 441. őe. - Oldalszámok - 1973. 441. 25.
7 igazolják, hogy a .bér, _ a bére zás aa |p on jelent ős jc özy é leményformáló^ tényező, de_ a_ munkásojc s o_kkal t öbbet foglalkoznak más munkahely i kérdés ékkel, visszásságokkal^ ja_int a b érez éssel. A differenciálódást a bérezésben elvileg helyesnek tartják, s elfogadják a gyakorlatban is, ha az a valós helyzetet tükrözi, a tényleges munka alapján történik és a szubjektiv tényezők nem kapnak szerepet. A Párt Központi Bizottsága 1972. november 14-15-i állásfoglalása a fő kérdésekben megnyerte a munkások tetszését. Az utóbbi napokban előtérbe kerültek a határozat gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos kérdések. A munkásközvélemény alakulására hatással ^va nna k olyan /tényezők, amely ek régi tradiciókon,_ szokásjjogon alapul nak, és me gváltozta^tásuk Jaár napirenden j/an,_jJe h osszabb folyamatot jelent. Ilyenek pl. ; különbségek a szakmák közötti bérarányokban és más juttatásokban, a régi és az uj üzemek közötti eltérések, ellentmondások, egyes helyeken a szakképzett és segédmunkások aránya, az idős és a fiatal munkások bérarányai, a technikusi képzettséggel rendelkezők alacsonyabb munkakörben valő foglalkoztatása, a szakmunkásképzés, a fiatalok beilleszkedése, stb. A munkásközvéleményre ható néhány olyan tételt ragadtunk ki, amelyeket jellemzoeknek tartottunk. ITem vizsgáltuk azokat a nagyon lényegesnek mondható körülményeket sem, mint pl.t a bejáró munkások szemlélete, vagy a társadalom más szféráiban is megtalálható kispolgári nézetek, a harácsolás stb. Ezek a munkások nagy többségétől idegenek, és nem találnak táptalajra a munkások széles rétegeiben. Síén néztük a gazdasági vezetők és a fizikai munkások kapcsolatát, a szakszervezeti
