MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1973

1973. december 4. • 462. őe. - Oldalszámok - 1973. 462. 64.

2 1929-ben került ismét haza Salgótarjánba. Sikerült az Acélgyárba munkát kapnia, ahol ismét kapcsolatba került korábbi elvtársaival. Itt azonban csak néhány hónapot dolgosott, mert felfedték kapcsolatait. Elvtársaival együtt ismét elbooBántották. Ezt követően csak alkalmi munkát kapott, évekig ebből tartotta el családját. Ennek ellenére tovább tartotta a kapcsolatot a munkásmozgalommal. Eészt vett a különböző tüntetésekben, munkásmegmozdulásokban, illegális összejöveteleken. A letartóztatások el51 1935-ben Székesfehérvárra menekült, ahol a Danuvia üzembe sikerült elhelyezkednie. Itt is bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Bészt vett bérkövetelésekben, különböző agitációs tevékenységet is folytatott, az ottani szakszervezet megbízásából. A II. világháború kitörését követően a háború és a fasizmus ellen agitált, röpgyüléseket szervezett, sajtótermékeket terjesztett. Ezért többször zaklatták, munkahelyéről elbocsájtották. 1944 november 3-án a nyilasok letartóztatták, megkínozták és Németországba hurcolták. Elóbb a flossenbürgi, majd néhány hónap után a dachaui koncentrációs táborba került, ahol nagyon megbetegedett, 1945-ben itt érte a felszabadulás. Több hónapos orvos i kezelés után került vissza Székesfehérvárra, ahol belépett a Kommunista Pártba. Mint pártvesetőségi tag aktiv pártmunkát végzett. Részt vett BZ államosításban, a gép-állomások megalakításában. Kiemelkedő tevékenysége elismeréséül kinevezték R Bihar megyei Hencidai Gépállomás igazgatójának, 1948-ban. Ttt is bekapcsolódott a pártmunkába, a helyi pártszervezet vezetőségi tagja lett. Igazgatói funkciójából betegsége miatt 1951-ben saját kérésére felmentették. Ezt követően visszakerült a Danuvia üzembe dolgozni, mint fizikai munkás. Itt szintén bekapcsolódott a pártmunkába, először mint pártcsoport bizalmi, majd vezetőségi tagként tevékenykedett 1956-ig,