MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1970

1970. március 17. • 363. őe. - Oldalszámok - 1970. 363. 37.

- lo szokásból járnak a falusi emberek templomba, 15 százalékuk bizonytalon volt a válaszadásban. A vallás befolyása azonban még ma,is legerősebb parasztságunk körében, különösen a valláserkölcs területén. Az egyház nagy gondot fordit a parasztok között végzett.munkára. Fokozott érdeklődést tanusit a családi és társadalmi kérdésekben. Egyre gyakoribb, hogy eljár szociális kérdésekben, iskolai felvételek ügyében és egyéb problémák megoldásában hivei részére - összeköttetései révén - s nem is eredménytelenül. A tudatbeli fejlődésre is utal parasztságunknak az egyes ünnepekhez való viszonya. Az ünnep megitélt jelentősége, az egyénhez való közelállása szempontjából a megkérdezetteknél nagyon kiemelkedik karácsony, de sokat veszített szerepéből húsvét. A megkérdezett női tsz tagok körében jelentősen megnőtt április 4, szerepe, s itt a május 1. is megelőzi húsvétot. /E tény tsz tagságunk összetételére is utal - ugyanis a munkásfeleségek máa érzelmi kötöttséget mutatnak az egyes ünnepek iránt, mint a paraszti háztartásokat vezető nők./ Tovább javultak a parasztság kulturális nevelését szolgáló tárgyi feltételek 196o» óta 28 községi művelődési otthon épült fel. A megye szinte minden községében működik filmszínház. A női tsz tagok 26,2 százaléka, a férfi tsz tagok 28,4 százaléka rendszeresen látogatója a falusi filmszínházaknak, Az, ezer lakosra jutó könyvállomány az 1962. évi 925-ről 1968-ra 1866-ra emelkedett, A könyvtárak mezőgazdasági könyvállománya 1962-ben még nem volt kimutatható, jelenleg 13858 kötet áll parasztságunk rendelkezésére, A női tsz tagok 9 százaléka, a férfi tsz tagok 8 százaléka veszi rendszeresen igénybe a falusi könyvtárakat,,Az idősebbek inkább a régi irók müveit lapozgatják /Jókai, Mikszáth, stb/. Mai irók közül Palotai, Berkesi, Szilvási Írásai olvasottabbak. Emellett falun, idősebb parasztságunk körében még mindig nagy tekintélye van a kalendáriumoknak. A fejlődés összhatásaként átalakul parasztságunk egész életfelfogása, mind a jövedelem felhasználás, mind az élet értelméről alkotott felfogás, mind a közügyekben való részvételt illetően, A parasztember korábban pénzét termelőeszköz vásárlására, vagyonának gyarapítására kuporgatta, ma általános formát ölt a kulturáltabb életre való törekvés. Parasztságunk jövedelmét ma elsősorban tartón fogyasztási cikkek vásárlására, lakóház épitéare és sa^l-