MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1969
1969. február 18. • 335. őe. - Oldalszámok - 1969. 335. 25.
- 5 II. Az erdőn, ezen a népgazdaságilag fontos területen az új gazdaságirányítási rendszer követelményei szerint kell gazdálkodniÍ a piac igényeinek megfelelő termeivények előállitása útján biztosítani a lehető legnagyobb nyereséget a vállatok és tsz-ek számára és a befizetési kötelezettségüket teljesíteni az államháztartás felé% JL jelenlegi faállományok egészségi állapota, fafajösszetétele és eredete erdőművelési tevékenységünk irányát hosszú időre egyértelműen meghatározza. Az erdőgazdaságok, termelőszövetkezetek és áll.gazdaságok tevékenységének oda kell irányulnia, hogy a kis fatömegü, gyenge termőhelyü akácosokat nagyobb és értékesebb fatömeget adó erdei fenyvesekké /a leggyengébb termőhelyeken fekete fenyvesekké/ alakítsa át, a csereseket kocsánytalan tölgy és erdei fenyő elegyítéssel tegye értékesebbé, az arra alkalmas területeken fokozza a gyorsan növő fenyők /douglasz-, sima és lucfenyő/ elterjedését, megair.dályozza a bükk kiszorulását és ezek által a sarjerdők arányát felére csökkentse. Ezekkel az intézkedésekkel a hektáronkénti élőfatömeg aránylag rövid idő alatt /25-3o év/ 12o-14o m 3-re emelhető. A zökkenőmentes csemete ellátás érdekében szükséges, hogy a tsz-ek 2-3 évre előre ismerjék fásítási beruházási keretszámaikat, ennek ismeretében szerződést kössenek az erdőgazdaságokkal, vagy csemetekerttel rendelkező más tsz-el az ültetési anyag megnövelésére. A különböző betegségek, a nemkívánatos fajták elterjedésének megakadályozása érdekében vált szükségessé a fajtaazonos nyár szaporító anyagoknak az ország 17 minősített csemetekertjében /ilyen a dejtári és szügyi csemetekert/ való megnevelése. 197o-től kezdve az eröőfelügyelőségek csak azoknak a nyáradoknak beruházási költségeit engedélyezik kifizetni, melyek szaporító anyaga ezekből a csemetekertekből származik. Véleményünk szerint ugyanezt kell a közeljövőben megkövetelni a származásra kényes fenyők és akác esetében is.
