MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1969

1969. október 14. • 353. őe. - Oldalszámok - 1969. 353. 45.

-3 A népművelésben dolgozók az uj gazdasági mechanizmus és a népműveléskölcsönhatásával kapcsolatos elvi, elméleti és gyakorlati vonatkozású fejtegetéseinket, érveléseinkot kezdetben kétkedve fogadták. A sok formában megfogalmazott kételyeik a következőkben foglalhatók össze, - A gazdasági mechanizmus reformja leköti a vezetés, főleg a gazdasági vezetés erejét. A közvetlen érdekeltségből kiindulva csak a termelésre fordítanak figyelmet és a kulturális nevelés háttérbe szorul. - Az anyagi érdekeltség az üzleti szellem hódítását eredményezi a kultúrában. Ez magával hozza a visszamaradt Ízlésre, a könnyű szórakozás vágyóra épülő kulturális termékek közvetítésére törekvést. - Csökkenni fognak a kultúrára fordítható anyagi eszközök. A kilátásba helyesett árkorrekció negatívan fogja befolyásolni a művelődési intézmények anyagi ellátottságát, felszerelésének állapotát. - Az emberek az anyagi érdekeltség fokozásának hatására főleg anyagi javaik gyarapításával fognak törődni, művelődésükre nem fordítanak időt és anyagiakat. - A népművelők anyagi és erkölcsi megbecsülése tovább fog romlani, mert közvetlenül nehezen mutatható ki munkájuk hasznossága. A kételyeknek igen sok oka volt és különböző forrásokból táplálkoztak. A kétkedők: - az uj gazdasági mechanizmus kérdéseit nem az objektíven! ható törvényszerűségek oldaláról, hanem az előző időben szerzett tapasztalataikból kiindulva közelitették raegj - ideológiai felkészültségük alacsony színvonala miatt nehezen értették a társadalmi törvényszerűségekre épített fejtegetéseinket; - * " - a népművelést leszűkítették a müvc-lődési intézmények munkájára. Ez a szemlélet gátolta őket a társadalmi mozgások mélyebb vizsgálatában; - az elméletileg megalkotott érveinket a hazai gyakorlat hiányában nem tudtuk konkrét gyakorlati tényekkel meggyőzővé tenni.