MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1968

1968. április 19. • 313. őe. - Oldalszámok - 1968. 313. 5.

- 4 Az uj mechanizmus kapcsán előtérbe kerül a bérezés és foglalkoztatás kérdése. A segédüzemek egyik oldalról megoldják a foglalkoztatást, másik oldalon nyereséget hoznak. Hiba azonban, ha a segédüzemekben megtermelt nyereséget a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmének emelésére használják fel, amely nem ösztönzi őket, hogy a mezőgazdaságban is nagyobb produktumot hozzanak. A segédüzemi nyereség jól felhasználható a bővitett újratermelésre, gépvásárlásra, beruházásokra, mely természetesen kihat az egész gazdálkodásra. Megyénk komoly takarmányozási gonddal küzd, viszont a műtrágya adását a takarmány mennyiségéhez kötik, igy az is kevés. Feltétlenül intézkedni kellene. A dotációs rendszer jobb mint a korátobi volt, azonban még mindig vannak gyenge pontjai. Itt figyelembe kell venni az adottságokat. A piac problémájával általában sokat foglalkozunk. Ezt a kérdést is az adottságokból és az eddigi lehetőségekből kiindulva kell hangsúlyozni. Matúz József elvtárs összefoglalója: Javasolom, fogadja el a VB alapnak az előterjesztett anyagot, A PB ülés elé kerülő anyag elkészitésével bizottságot bizzunk meg, melynek tagjai: Kiss József, Tóth Béla, Hajczinger György, Biró Miklós, Herencsényi József és Dániel József elvtársak legyenek. Készitsék el a PB tagoknak kiküldendo anyagot és a szóbeli előterjesztés téziseit. Az anyag szerkezeti felépitésére vonatkozóan: Rövid értékelés a megye mezőgazdaságának múlt évi fejlődéséről. Az agrárpolitikai intézkedések kapcsán milyen ellentmondások vannak a megye tsz mozgalmában, amelyeket már most világosan látunk, s amelyek feloldása érdekében kell tevékenykednünk. Az ellentmondásokon tul az uj gazdaságirányitási rendszerre való áttérés milyen problémákat vet fel a szövetkezeti mozgalomban. Az ellentmondások és problémák megoldására megfelelő javaslatot tegyenek. Az anyag nyilt és értékelhető legyen. A PB elé nem a mezőgazdasági kérdéseket kell vinni, hanem a megye agrárpolitikáját. ESinek mélyreható elméleti értékelését kell adni és a megfelelő gyakorlati intézkedésekre útmutatót. Világosan meg kell mondani, hogy az agrárpolitikai intézkedések hatására a megyében a gyenge tsz-ek további differenciálódáson mennek át és nem fejlődnek, hanem lefelé mennek. Ezt differenciáltan, nagyon sokoldalúan kell bemutatni. A mezőgazdasági termékek á rának megállapításánál nem a leggyengébb, hanem a közepes tsz-eket vették alapul. Nálunk általában gyenge tsz-ek vannak. Nézzük meg, hogy a mi gyenge tsz-eink képsek-e önálló vállalati gazdálkodásra; alkalmasak-e különböző alapok képzésére ugy, hogy egyben képesek a bővitett újratermelésre; javitható-e a tsz tagság anyagi helyzete. Hogyan jelentkezik a gyenge tsz-eknél az adó, a hitel, a felhalmozás, a beruházás.