MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1968

1968. április 5. • 312. őe. - Oldalszámok - 1968. 312. 43.

5 Azok a dolgozok járnak jobban, kbí 3-Aoo JWtal, .nondták sokan, akik vidék­ről járnak be és ezt a juttatást igénybe veszik, A dolgozók többsége ugy érzi, hogy ez részükre hátrányos, mert az év végi njjereségalap szétosztásá­nál ennyivel kevesebb jut számukra. A fegyelmi és , kártéritésj jogkör gyakor^ágá^. .annak; szabályozá­sát általában helyesen határozták meg a kollektív szerződésekben és konkré­tan megfogalmazták a vezetők anyagi felelősségét is. ' A dolgozók étkezési hozzájárulását a vállalatok nem^növelték ste fi, A korábbi gyakorlatnak megfelelően biztosítják mindenütt az étkezést. A Kohászati Üzemeknél pl. a esalád összjövedelme után akarták az étkezési hozzájárulási költséget megállapítani. Ezzel a dolgozók nea értettek egyet, es javaslatuk alapján az emiitett intézkedést elvetették, s a korábbi gya­korlathoz tértek vissza. A szocialista.versenyaozflaloa rendszerét a Magyar Forradalmi Munkás-paraszt Kormány és a SsOT Elnökséginek 1031/1967. /X, 12,/ számú határozata alapján dolgozták ki ós általában a kollektív szerződésekhez csatolták mellékletként. III. A kollektív szerződések eddigi funkcionálásáról még megfelelő tapasztalatokkal nem rendelkezünk. Azonban néhány szakszervezeti bizottság titkára már egy-két problémáról jelzést adott, melyet a szerződések módosí­tásával kivannak megoldani. Pl.: A pestvidéki Kőbánya Vállalatná l nem rögzítették az alkalmazottak tulóra­szabályait, a túlórák megváltásának módját, a szabadidő kiadásának rendsze­rét stb, A Nóryád negyei Sütőipari Vállalatnál nem rendelődött a dolgozók munka- és védőruhájának tisztítása, mosása. Ezt pótlólag rendezni kell, mert a válla­latnak ez kötelessége, A Sziráki Állami Gazdaság kollektív szerződésében az Mt, 22. §-ának alkalma­zásánál a szakszervezeti tanács egyetértését is feltüntetik. Nea szükséges, hiszen a munkaviszony létesítéséhez a szakszerveset egyetértése nem kell, AJTógr&l meryei Bútor- és Faipari Vállalat szerződésében a fizetés nélküli szabadságok kiadását helytelenül szabályozták» amit rendezni kell. Itt Ugyanis a dolgozó, - haa fizetés nélküli szabadság a 3 napot meghaladja ­eszmei járulékot köteles fizetni, 621/26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom