MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1967

1967. június 16. • 291. őe. - Oldalszámok - 1967. 291. 27.

Ezt a helytelen álláspontot próbálták igazolni azzal, hogy helyenként a háztájiból származó bruttó bevétel meghaladta a közös gazdaságból származó jövedelmet. Hibásak: azok a nézetek is, amelyek a háztájit ugy kezelik, mint az egyéni kisparaszti gazdálkodást, s ebből kiindulva a közös gazdaságtól elszakitják, vele szembe állitják. Meg kell emliteni azt is, hogy a tsz-ben dolgozó nők általában kevesebb háztáji területet kaptak, mint az ugyanolyan teljesítményt elérő férfi tsz. tagok. Helyenként kialakult gyakorlattá vált - az érvényes rendelkezésekkel ellentétben -, hogy nem tsz. tagok is kaptak háztáji területet. / alkalmazottak, egyes tanácsi dolgozók stb„/ Kedvezőtlenül hatott a közös tevékenységre az, hogy az illetéktelenül kapott háztáji területet bérmunkával - főként tsz. tagokkal -, müveitették meg, A pártszervezetek.azonban a szélsőséges nézeteket nem engedték érvényesülni. Fontos állomás volt a háztáji bizottságok létrejötte, az FMSZ-ek szerepének, felelősségének megállapítása a községek áruellátásában, a központi ellátás alá vont községek kijelölése* Az utóbbi években egyre inkább érvényre jutott az a helyes elv, hogy a közös és háztáji - gazdálkodás szempontjából-, egyetlen egészet képez. Az alapelvek tisztázása után számos gazdasági intézkedés született. Helyi és központi takarmányakcióval, tenyészállat-juttatással, OTP. hitellel segitettük a háztáji állattenyésztés fejlődését» Megszerveztük a.háztáji gazdaságok műtrágya, vetőmag, palánta ellátását. Kialakítottuk a gyümölcsfa értékesitési hálózatot, A termelés fejlesztését célozta a szakcsoportok - méhész, baromfi, nyúltenyésztés, gombatermelés- létrehozása, különböző kisgépek kölcsönzése, A tett intézkedések nyomán az alábbi főbb eredményekről számolunk be: 92? SZi St. o/. 3o pld.