MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1966

1966. január 25. • 252. őe. - Oldalszámok - 1966. 252. 42.

**" ' 1\J_ *** Á széria-nagyság kérdését illetően: az Üveggyárban és az Acél gyárban állandó problémák vannak a folytonos átállások miatt • Abban a pillanatban, amint hosszabb időn át, gazdaságosabban szériát gyártunk, a raktározási gondjaink nőnek, bizonyos készletnövekedés jelentkezik. Most olyan számitás kellene, mi az a népgazdasági optimum,amely időben és térben is kifizetődőbb. Hangsúlyozom: régi nive vagyok annak a gondolatnak, hogy azok a jövedelem elosztási formák, amelyek nálunk vannak, a gondolko zását, a tudatát az embereknek tévesen befolyásolják. Nem tartható az, hogy az emberek gondolkodásában egyszerűen körülbelül a fizetésük felével egyenértékű értfeösszegek nem rea lizálódnak, természetessé válnak. Bizonyos mértékben a falun alkalmazott jövedelem-elosztásnál még rosszabb a helyzet. Hamar odamondogatják a tsz-tagok, hogy lo-15 Et-ért dolgoznak egész nap. Nyugaton van egy bruttó jövedelem, s ebből csak lefelé él,mindig minuszba teszi. Nálunk van egy bruttó jövedelem, ami a boritokban van. A magam részéről ezt a kérdést az egyik legnehezebb kérdésnek látom. Mert lehet finomitani a beruházási politikát, hatáskö röket, de itt alapvető szerkezeti változásról is szó van a jövedelem elosztásánál. Pl. olyan ismétlések, mint a lakbér. Ez állami dotációval megy. Annak az elvnek az érvényesitése, hogy mindenki fizesse meg azt, amibe kerül ténylegesen a lakás, a fűtés, a közétkeztetés, stb. - hallatlanul nehéz feladat. Ezeknek a szociális intézkedéseknek nagyrésze ugy jelentkezik , mint a szocializmus győzelmének vivmánya, mint szerzett jogok. Az újnak a bevezetése bizonyos kategóriáknál nagyon nehéz dolog. A szövetkezeti lakások problémajról csak annyit, hogy nem megengedhető dolog lo Ft-os lakbért fizetni háromszobás bányatelepi lakásért, ugyanakkor a mellette lévő lakások dija 12o.- Ft ;"