MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1966

1966. január 25. • 252. őe. - Oldalszámok - 1966. 252. 13.

- 12 Aki pedig utánam jön, az csináljon amit akar. Yéleményem szerint a termelékenységet ez negativ irányban "befolyásolhatja, olyan dolgokat nem fognak csinálni, amelyek 3-4- év múlva hoznának hasznot. Bizonyos mértékig nem világos előttem az igazgató munkájának hatékony felügyelete. Az anyag uj vonásként veti fel, hogy az egyéni teljesítmények mellett fokozottabban jusson kifejezésre a kollektiv teljesítmény. Véleményem szerint éhben is jelentős tartalékok kerül hétnek feltárásra. Eddig egy-egy kollektíva az egyének rovására köthetett ki teljesitést, s a kiváló munkásnak le kellett volna mondania a kollektiva érdekében a magasabb egyéni teljesítésről. Viszont a kollektiva a helyesebb munkamegosztást teszi lehetővé, tehát a leginkább megfelelő emberek kerülhetnek a megfelelő helyre. Egyetértek azzal, hogy a reálbér növekedédést előtérbe kell helyezni. Ha megmondjuk a dolgozóknak, hogy mintegy 3>o %-át kapják meg közvetett utón a jövedelmüknek a különböző juttatásokban, nem hiszik el. Csak azt hiszik el, ami a boritokban T van. Itt emlitem meg a munkaruha kérdését is. A dolgozók jórésze , alighogy megkapja, máris viszi a munkaruhát a bizományiba , Ez helytelen, egyrészt azért, mert nem hordja, másrészt azért, mert nem olyan áron értékesíti, amennyit ér. Aggaszt az a lehetőség, hogy a vállalatok a munkaidőt önállóan csökkenthetik. Pl. a megválasztott igazgató a fejlesztés rovására magasabb jövedelmezőségű szintre felhozza a vállalatot és eléri azt a szintet, hogy csökkentheti a munkaidőt. Milyen hatása lehet ennek távlatban? Esetleg ma megteheti, de öt év múlva ez már problémát okoz, visszaállítani a régi mun kaidőt pedig már nem lehet. Pl. egyes, egészségre ártalmas munkakörben csökkentik a munkaidőt, később azonban megszűnik az egészségi ártalam, de senki nem mer hozzányulnfi, hogy is mét visszaállítsák a normális munkaidőt.