MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1966

1966. január 25. • 252. őe. - Oldalszámok - 1966. 252. 6.

- 5 Az ember felismerheti.a szükségszerűséget és cselekedetét abba az irányba állithatja. A gazdálkodás formái szolgálják az objektiv törvényszerűséget , az objektiv termelési viszonyokat, gazdasági termelési viszo nyokat, társadalmi termelési gazdasági viszonyokat, amelyek az emberek akaratához, cselekvési vágyához közélett vannak. A társadalom attól függetlenül, hogy az objektiv törvény nem sérti , megváltoztathatja azt az eszközt. Akarati, szubjektiv kérdés , hogy a gazdálkodás milyen formáját választja a társadalom. A szövetkezetek erősitésének időszakában szükséges az amortizációs alap létrehozása és mint eszköz, szükséges a szövetkezetek további fejlődése, gazdaságossága, erősödése szempontjából • Az ösztönzési formák nagymértékben kihatnak magára a szocializmus fejlődésére, erői gyarapítására. A szocializmusban törvény szabályozza az elosztási viszonyokat. Mindenki képességei szerint dolgozik és munkája eredménye sze rint részesedik a megtermelt javakból. Nem szabad a gazdálkodási módszereket objektiv törvényként kikiáltani. A technika fejlődésével gondolni kellene pl. prémiumos órabér-rendszer bevezetésére.Nem szabad gazdálkodási módszere ket objektiv törvényként kikiáltani. Elvtársainkat és^Özvéleményt zavarja néhány kérdés: elsősorban az ár-kérdés, érték, piaci, kereskedelmi kapcsolat, vállalati ösztönzés, nyereség, jövedelem, stb. Ezek a kapcsolatok a szocializmus épitésénekkezdetén , a proletárforradalmak győzelme utáni időszakban háttérbe szorultak. Objektiv tényező, hogy a szocializmus nagyrészt olyan országokban győzött, ahol a ter melőerők kevésbé voltak fejlettek, tehát szükségessé vált a szocialista iparositás megvalósítása és deformálódott az ár rendszer. Szövetkezeteknél a fokozatosság kérdése: ezeket a gondolatokat a szocializmus építésének gyakorlatában nem sikerült megváló sitani.