MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1965

1965. január 29. • 223. őe. - Oldalszámok - 1965. 223. 24.

', V - 4 A termelékenységi mutatók nagy része többletlétszám következtében nen emelkedett megfelelően. A különböző szintű vezető szervek, de különösen az aknák vezetői, a munka jobb szervezése helyett létszámtöbblettel klváni, ják megoldani a feladatokat. Az elmúlt időben végrehajtó bizottsági és pártbizottsági üléseken tárgyaltuk azt, hogy a különböző műszaki intézkedések nem eléggé hatékonyan irányulnak a gazdaságosságra, a termelékenység növelésére, takarékosságra, az uj technológiai eljárások kialakítására, a belső tartalékok feltárására és kihasználására. E tekintetben a Tröszt műszaki, gépészeti, munkaügyi, beruházási osztályai elsősorban felelősek, mert nem fordítanak kellő gondot az üzemek ellenőrzésére, kevés segitséget adnak a feladatok megoldásában. A kapacitások, a meglévő berendezések kihasználása sok helyen hiányos. Nem folyik Intenzív és kielégitő karbantartási munka, melynek következtében sok az üzemzavar, különösen a nagy külszíni szállításoknál, mint Mlzserfa, Zagyva és a Klsterenyel bányaüzemeknél. Mindezek a tények zavarólag hatnak az állandó és folyamatos termelésre. Legtöbb helyen még ma sem fordítanak megfelelő gondot a normák állandó karbantartására, a munkafegyelem megszilárdítására. Különösen jellenrő ez..az egyes aknákra, de csak a Forgáchlejtősaknát emeljük ki, ahol a normateljefltések 15-25 %-kal, vagy még e fölött Is haladják meg a kiadott normákat. Nem megfelelő és nem eléggé hatékony a tudományos- és eiemző munka a költségek vizsgálatában. Ennek következtében nem érvényesül kellőképpen a takarékosság, a termelés területén pedig lazaság tapasztalható az anyaggazdálkodásban, mely abban nyilvánul meg, hogy az ellenőrzés csak a raktárakból való kivételezésig terjed, a felhasználás ellenőrzése szinte minden területen el van hanyagolva. Súlyosbítja ezt a körülményt az is, hogy sok az elfekvő, Inkurens anyag a központi és üzemi raktárakban. A,5 mlll.it/ A Tröszt és a kinti üzemek területén nem folyik következetes harc a társadalmi tulajdon védelmében. Gyakori, hogy a vezetők maguk is tudnak a társadalmi tulajdon elleni vétségekről, de szemet hunynak azok.felett,sőt előfordul, hogy maguk is hozzányúlnak a társadalmi tulajdonhoz. Ennek következtében az irányító szervek részéről gyenge az ellenőrzés, nem tárják fel bátran a hiányosságokat, csak kis mértékben történnek felelőssógrevonások, különösen ez akkor nyilvánul meg, ha a különböző szintű vezetőkkel szemben kell eljárni.