MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1964
1964. június 5. • 204. őe. - Oldalszámok - 1964. 204. 31.
- 3 összesítésnél s súlyarányok és árarányok eltolódása ia megváltoztatja a mutató és index tartalmát. Ezt a mutatót még a túlórákban megtestesült többletlétszám figyelmen kivlil hagyása is. torzíthatja. Mivel a vizsgált időszakban a vállalatok, de mi sem számitottunk más termelékenységi mutatót, ebből kell kiindulnunk. Annak érdekében, hogy a termelékenység tényezőinek hatását, szerepét minél reálisabban mutassuk meg, igyekeztíink első lépésként e mutatót a kiszűrhető legdurvább hibáitól megtisztítani. /Lásd a melléklet 1 sz. tábláját/ A vizsgált öt vállalatnál a termelékenységet legjobban befolyásoló tényezők figyelembevétele után három vállalatnál a termelékenység 03Ökkent, egynél változatlan marad, egynél pedig nőtt.,A többlettermelést az eredeti mutatók alapján három vállalat teljesen, a Salgótarjáni Acélárugyár 80,2 százalékban-, a Salgótarjáni Üveggyár pedig csak 46,8 százalékban érte el a termelékenység növelésével. A mutatók tisztítása után csupán a ZIM Salgótarjáni Gyáregységé állította elő a termelékenység növekedéssel-, a 6,3 / százalékról 1,5 százalékra csökkent-, többlettermelést. Ennél a vállalatnál a többlettermelés azért csökkent ilyen jelentősen, mert a Pille és Lepke tűzhelyeknél 1963 I. 1-vel a befizetendő forgalmi adó 16-ról 5százalókra csökkent, ca ez az árváltozás 12,8 millió Pt-os többlettermelésként jelentkezett. Fentiek figyelembevételével a többletteljesítésből 78,9 százalékot az árváltozás okozott, és az építőipari tevékenység 1,8 százalékos javitó tényező figyelembevételével a termelés növekedésének csupán 22,9 száza'' léka a termelékenység javulásának az eredménye. A Nógrádi Sz énbányásza ti Trösztn él az értékben számított termelékenységnövekedés tisztitás után csak 2,1 százalék. A vállalatnál elvonatkoztattunk az építőipari tevékenységtől, kiszűrtük a konstrukciós változást és eltekintettünk a külszini müvelés termelésétől is. A tröszt termelékenységét legtisztábban a természetes mértékegységben lehet mérni. A fenti tényezők levonása után-a többlettermelés tonnában már csak 2,2 százalékos, amit 57 ezer többietmüszakkal értek el. A termelékenység már csak b,4 százalékkal nőtt, az eredeti 5,3 százalékkal szemben. Tehát a tröszt a 2,2 százalékos többlettermelést 82 százalékban létszámnöveléssel, és csak 18 százalékban termelékenységnöveléssel érte el. St,szí235/3o/1964
