MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1964

1964. június 5. • 204. őe. - Oldalszámok - 1964. 204. 29.

Salgotrrjún, 1964 • május 18, "SZIGORÚAN BIZALMAS" Készült 3o példányban Előterjesztés a Megyei Párt Végrehajtó Bizottság elé • • * A TERMELÉKENYSÉG^ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA AZ IPAR 1963 ÉVI MUNKÁJA ALAPJÁN Nógrád megye szocialista ipara az utóbbi években évről-évre lo százalék körüli többlettermelést ért el az előző évekhez viszony itva. így pl. 1962-ben 8,6 százalékkal, 1963-ban pedig lo,9 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. A többlettermelést 1963-ban - eddigi számítási módszereink alapján - 9o százalékban termelékenységgel értük el. önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy a. Nógrád megyei vállalatok milyen módon érték el e nagyszerű eredményeket? A kérdés ánnál inkább jogos, mert egy-két eset kivételével a vállalatoknál a termelékenységnövelés legalapvetőbb tényezőjénél,, a technikai fejlődésnél, a műszaki fejlesztésnél nem látszik ilyen egyértelmű előrehaladáa. E munka során a cimben is megjelölt feladat az, hogy a termelékenység összetevőit, tényezőit vizsgáljuk. A termelékenység mérésének, a terxaelákenység különböző mutatóinak problémája széleskörű vizsgálódást és nagyterjedelmü tanulmányt igényelne. Ez nem célunk ás erre módunk sincs az adott keretek között. Mégsem kerülhető el, hogy röviden ne foglalkozzunk ezekkel a mutatókkal, mert ezek valamelyikéből kell kiindulnia tényezők vizsgálatánál. A munkatermelékenység szinvonalat a termelés és a munkaidő ráfordítások hányadosával jellemezzük. A termelés mennyiségét természetes mértékegységben és értékben vehetjük 3zámba. Az értéki mutatók lehetnek bruttó és nettó jellegűek. A munkatermelékenységi mutat03zánok képzeténél elméletileg kétféle célt tűzhetHnls ki: 1./ Azt kivonjuk a mutatószám segítségével megállapítani,hogy •valamely termékben megtojtej ült Ö3jzes munka termelékenységi színit .93:231/3o/1964 Központi Statisztikai Hivatal., Nógrád megyei Igazgatósága Salgótarján