MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1964

1964. január 17. • 193. őe. - Oldalszámok - 1964. 193. 5.

- 4 ­Készpénzes formulánál javaslom a következőket: 1963-as év tapasztalatai alapján nagyobb létjogosultsága van a megyé­ben ennek a formának. Pl. a salgótarjáni járásban Somoskő­Somoskőujfalu tsz-el semmi bajunk nincs. Ezért javaslom, hogy a megye más tsz-nél is alkalmazzuk a készpénzes formát. Az anyagban szerepeltessük, hogy 1964. évre a EM vezetőitói több lehetőséget kérjünk ennek a formának a bevezetésére. Javaslom, hogy a Megyei Tanács és a ml Mezőgazdasági Osztá­lyunk elmenne Baranya megyébe megnézné az ottani jövedelem­elosztás tekintetében állitólag bevált formát. Ott is több község egyesítéséről van szó és ha ez pozitiv dolog, érdemes volna megyénkben is alkalmazni. Az anyagi érdekeltség bevezetését nemcsak a gyenge tsz-ekben kell használni, hanem a közepes, vagy jó tsz-ekben is. Van ugyanis a megyében egy olyan szemlélet, hogy az anyagi érdekeltségnek csak a gyenge tsz-eknél van létjogosultsága. Javaslom, hogy határozatban is mondjuk ki, hogy a jó tsz-ek­ben is kell alkalmazni a jövő perspektívája szempontjából. Miért soroltam fel mindezeket? Látni kell milyen lehetőségek vannak az anyagi érdekeltség formáiban, lehetőségeiben csi­szolásában, másrészt azért, mert a megyében van egy olyan el­képzelés a szövetkezeteknél és járási szinten egyaránt, hogy az anyagi érdekeltség fejlesztését ugy képzelik el, hogy az egyszerűtől a bonyolultig kell végezni, pedig erről szó sincs. Nem szabad összekeverni az ipar jelenlegi helyzetével. Ezért mondjuk ki a határozatban is, hogy olyan anyagi érde­keltséget kell bevezetni a tsz-ekbe, ami könnyen érthető a tsz tagság számra. Meg kell mondani, hogy a nádudvari módszer éppen ezért terjedt el annyira a megyében, mert könnyen érthe­tő és egyszerű a kiszámitás. Ezzel kapcsolatban már a Népsza­badság is és az PM is adott ki brossurát, amiben részletesen megmagyarázza a különböző formulákat. Ezt azonban nem azért ajánljuk a tsz.vezetőknek, hogy sablont adjunk, hanem mankó­ként használják a saját üzemükre vonatkozóan. ./.

Next

/
Oldalképek
Tartalom